Lekezelő megjegyzések
Ott helyben elmagyaráztam neki, miért nem fog ezzel nálam semmit elérni. Hogy ez nem elismerés, hanem az összes többi nőt – és ezzel együtt engem is – aláásó, lekezelő frázis. Hogy egy ilyen mondat nem engem emel fel, hanem csak azt mutatja, mennyire lenézi a nőket általában. És hogy ha azt hiszi, ez majd összekacsintásra késztet, és büszkeséggel tölt el, akkor nagyon rosszul mérte fel a helyzetet.
Mert nem vagyok hajlandó beszállni abba a játékba, ahol egy férfi kegyeiért cserébe le kell néznem más nőket. Nem fogok örülni annak, hogy „kivétel” vagyok – mert nem vagyok. Én is nő vagyok, és nem kívánom elhatárolni magam a saját nememtől csak azért, hogy valaki elismerjen.
Nem. A nők nem egy homogén, sekélyes, buta tömeg, ahonnan ki lehet válogatni az „érdekes kivételeket”. És ha valaki úgy próbál közeledni, hogy a saját előítéleteit hívja segítségül, az valójában nem engem lát – hanem a saját nőgyűlőletének díszcsomagolását. Olvass még a témában
A következő férfinak, aki elmondja, hogy nem vagyok olyan, mint a többi nő, már nem fogok hosszan magyarázni. Csak udvariasan, de határozottan megköszönöm a beszélgetést, és otthagyom. És akkor még mindig olcsón megúszta velem ezt az interakciót.
