A téma népszerűségét egy 1989-es NASA-kísérlet indította el, amelyben a kutatók zárt kamrákban tesztelték, mennyire képesek egyes növények megkötni a formaldehidet, a benzolt és a triklóretilént. Az eredmények évtizedekig a szobanövény-kultusz alapkövei voltak, később azonban több egyetemi kutatás, köztük a Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) légtisztaság-kutatója, Fraser Torpy vizsgálatai finomították a képet: egy-két cserép növény egy nagy nappaliban statisztikailag alig mérhető változást hoz, viszont a hatás valós, és a fajok között komoly különbségek vannak.
Az alábbi rangsor ezekre a mérésekre épül, azt vizsgálva, melyik faj bizonyult a leghatékonyabbnak a káros anyagok megkötésében, és melyik inkább csak dekoráció.
1. Borostyán (Hedera helix)
A NASA vizsgálatában a közönséges borostyán teljesített kiemelkedően jól, különösen a formaldehid lebontásában. Egy későbbi német kutatás (Ruhr-Universität Bochum) azt is kimutatta, hogy a borostyán levelein élő mikroorganizmusok segítenek a levegőben lévő penészspórák számának csökkentésében is. Árnyékban és félárnyékban is jól bírja, ami praktikus, mert a legtöbb szennyezőanyag épp a rosszul szellőző, sötétebb helyiségekben, például a fürdőben vagy a dolgozószobában gyűlik fel. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.






