Randevúzni, ismerkedni egyáltalán nem könnyű, főleg ha már mögöttünk van néhány év tapasztalat vegyes élményekkel. Nem könnyítik meg az ember dolgát a köztudatban elterjedt randimítoszok vagy inkább a randevúzásal kapcsolatos tévhitek sem. Nézzük a három leggyakoribbat Bonnie Zucker pszichológus megfigyelései alapján!
1/3 1. tévhit: Előbb magamat kell szeretnem, mielőtt valaki mástól várnám ugyanezt
Ez a gondolat azt sugallja, hogy párkapcsolatba vágni csak akkor lehet, ha magunk körül minden problémát megoldottunk, magabiztosak és tettrekészek vagyunk. Csak akkor tudjuk mások érdeklődését felkelteni és akkor fognak hozzánk vonzódni, ha kívül-belül rendben vagyunk, ha képesek vagyunk magunkat szeretni, elfogadni.
De tegyük már fel magunknak a kérdést: hányan élnek így? Nem sokan. Mindenkinek vannak félelmei, bizonytalanságai magával kapcsolatban; aki hosszabb ideje egyedülálló, az egyébként is sérülékenyebb és fél az elutasítástól. Ha arra várunk, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott és magabiztos lelkivilágunk legyen, plusz még jól is nézzünk ki, valószínűleg sohasem kezdenénk el ismerkedni.
Éppen egy párkapcsolat adhat keretet ahhoz, hogy sikeresen dolgozhassunk saját dolgainkon is, ezért nem érdemes halogatni az ismerkedést. Még ha vannak is hendikeppjeink - és ugyan kinek nincsenek - jövőbeli partnerünk azokkal együtt fogad el minket, támogató környezetben pedig sokkal könnyebb fejlődni.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!