5. Saját kézzel
Annak ellenére, hogy már egészen fiatal koromban kiderült, hogy van érzékem a számítógéphez és informatikus leszek, apám mindig nevetve mondta, hogy tanuljak meg érteni a kétkezi dolgokhoz, mert „ha a nők nem találnak jóképűnek, legalább találjanak hasznosnak.” Nem nagyon érdekelt, de az alap autószerelést megtanultam nagybátyámtól, a többit (alap villany-, vízszerelés és egyéb barkács dolgok) pedig ellestem apámtól.
A kollégám mesélte, hogy több tízezret fizetett valakinek, hogy a régi csillár helyett feltegye az újat, sógorom pedig napokat várt a vízszerelőre, mert nem tudta kicserélni a csapot. Amikor lerobbantunk vidéken, a feleségem odavolt, hogy meg tudtam szerelni a kocsit, azt mondta, egyik volt pasija sem tudta volna megcsinálni, pedig csak egy triviális probléma volt. Ma már egyre jobban értékelem apám szavait, mert már az én generációm is úgy nőtt fel, hogy gyakorlatilag nem ért semmihez.
