Áprilisi tréfa
Az április elsejei hazugság olyan erővel bír, hogy áttöri a szigorúan szabott emberi normákat, szabad a tudatos manipuláció, mindez büntetlenül, sőt még örömet is okoz vele saját magának, embertársainak a tréfáló.
Hisz nem szégyen, ha valakit ilyenkor rászednek, sőt, az emberek többnyire csak azt szedik rá ilyenkor, akit barátjuknak tekintenek, akit magukhoz közelállónak éreznek, akit kedvelnek. Mivel a klasszikus április tréfákat már mindenki ismeri, egyre különösebbeket eszelünk ki. Ez a mai társadalomban nem is olyan nehéz.
Hisz nem szégyen, ha valakit ilyenkor rászednek, sőt, az emberek többnyire csak azt szedik rá ilyenkor, akit barátjuknak tekintenek, akit magukhoz közelállónak éreznek, akit kedvelnek. Mivel a klasszikus április tréfákat már mindenki ismeri, egyre különösebbeket eszelünk ki. Ez a mai társadalomban nem is olyan nehéz.
Az áprilisi tréfa eredete
Az 1600-as évek elejétől vannak írásos dokumentumok az áprilisi tréfáról. Valószínűleg onnan ered, hogy a Gergely-naptár szerint április elsején ünnepelték az újévet, ünnepséggel, ám átálltak a január elsejére. Mivel az év más hónapban kezdődött, az áprilisban érkező újévi meghívót komolyan vevő ember „április bolondja” lett.
Egyéb eredete is lehet ennek a napnak: a kelta szokás szerint április kezdetén vidám tavaszi ünnepeket ültek; a rómaiak pedig Vénusznak áldozták ezt a napot. A néphagyomány szerint április elsején kell a futónövényeket, a tököt, babot, borsót, dinnyét ültetni.
Egyéb eredete is lehet ennek a napnak: a kelta szokás szerint április kezdetén vidám tavaszi ünnepeket ültek; a rómaiak pedig Vénusznak áldozták ezt a napot. A néphagyomány szerint április elsején kell a futónövényeket, a tököt, babot, borsót, dinnyét ültetni.
A cikk folytatódik, lapozz!
Iratkozz fel a Bien.hu hírlevelére!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
