Bátran vállalom: szívesen pörgetem a közösségi médiát. Igen, tudom, hogy vannak rettenetes tartalmak, és a kommentektől néha elmegy a kedvem attól, hogy valaha még emberek közé menjek, de ha a megfelelő embereket követjük, érdekes és inspiráló tartalmakat is láthatunk. Én például szeretek innen inspirálódni akár divatról, lakberendezésről vagy főzésről van szó – egyszóval azokról a dolgokról, amik nem játszanak égetően fontos szerepet az életemben, de ki tudnak kapcsolni, tudnak örömet okozni.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Egyre gyakrabban történik azonban meg, hogy pörgetem az Instagramot, lájkolom, ami megmosolyogtat, elmentem az outfitet, ami inspirál – aztán egyszer csak szembejön egy gyerek. Nem egy ismerősöm gyereke, amint éppen a homokozóban lapátol, hanem egy influenszer gyereke tökéletesen megkomponált háttérrel, sminkben, pózolva, hashtagekkel ellátva. Vagy, ha anyu és apu azt szeretnék, hogy követőik elájuljanak tőle, mennyire „autentikusak”, akkor mindennapi valójában mosolyog a gyerek a kamerába, egy olyan intim, otthoni pillanatban, amihez viszont nekem, az anyukája vagy apukája követőjének, semmi közöm. Ilyenkor automatikusan megnyomom az „unfollow” gombot.
Nem azért, mert ne szeretném a gyerekeket. Pont azért teszek így, mert sokkal értékesebbnek tartom őket annál, hogy üzleti célokra használjuk őket. Mert számomra elfogadhatatlan, hogy egy ártatlan gyerek arca, mosolya, élete lájkok és kampányok eszközévé váljon.
Egy gyereknek joga van a magánélethez
Az influenszerek óriási hatással vannak a közönségükre. Amikor valaki pénzt keres azzal, hogy a gyerekét mutogatja, azzal nemcsak a saját felelősségét adja fel, hanem a gyereke jogait is semmibe veszi. Egy gyerek nem „tartalom”, nem reklámtábla, nem a közösségi médiás jelenlét kiegészítő kelléke. Egy gyereknek joga van a magánélethez, a méltósághoz – még akkor is, ha még nem tud szavakkal kiállni érte.