Az örök kritikusok
Egyes szülőknél megfigyelhető, hogy milyen kritikus szemmel tekintetnek gyerekeikre. Tökéletességre nevelik őket, miközben épphogy a lényeg felett siklanak el sokan. Amikor egy jó tanuló gyerek hazavisz egy rossz jegyet, nem az a megoldás, hogy az önbizalmát a földbe döngöljük és folyamatos kritizálással próbáljuk a tanulás irányába terelni. Nyilvánvalóan nem kell megveregetni érte a vállát, de meg lehet beszélni vele, hogy miért sikerülhetett így egy adott dolgozat és, ha több energiát fektetett volna bele, akkor lehetett volna jobb is. Az egész a kommunikáción múlik, amivel a legtöbbet tehetünk egy gyerek fejlődéséért.
Feltehetően azok a szülők, akik képtelenek megemészteni, ha gyerekük rosszabbul teljesít, valójában önmagukat képtelenek elfogadni és személyes kudarcként élik meg a gyerek teljesítményét.
Lehetséges, hogy a múltban őket is túlhajtották a szülők, vagy tanárok, esetleg éppen ellenkezőleg, nem teljesítettek jól az iskolában és most a gyereken keresztül próbálnak sikerélményeket begyűjteni. Bárhogy is, az erős kritizálással csak komoly sérüléseket okozhatunk egymásban.
