Hírek

Koronavírus: 4 rejtély a betegség körül, amit még mindig nem tudunk megmagyarázni

Az elmúlt hónapokban minden hírműsor, minden újság az új koronavírusról szóló információkkal volt tele, szinte másról sem lehetett hallani az egész világon. Noha a járvánnyal kapcsolatban most már sok olyasmit tudunk, amit eleinte nem tudhattunk, még mindig vannak kérdések, amelyekre senkinek nincsenek válaszai.

Hogyan lehet, hogy valaki tünetek nélkül lesz fertőzött?

A tény, hogy egy betegség lefolyása más-más súlyosságú lehet egyes embereknél, néhányan pedig egyáltalán nem is produkálnak tüneteket, nem újdonság a tudósok számára. A mostani becslések szerint a koronavírussal fertőzött emberek 25-80%-ának semmiféle tünete nincs, azonban ha az antitesteket ki lehet mutatni náluk, akkor feltételezhető, hogy valamikor betegek voltak.

Az igazi nagy kérdés az, hogy min múlik, hogy valaki produkál-e tüneteket, vagy sem.

Ezt egyelőre senki nem tudja megmondani, pedig fontos kérdés lenne, hiszen egyrészt az, aki bármiféle tünet nélkül átesik a víruson, sokkal kisebb kockázati kategóriába esik, ugyanakkor a fertőzés továbbadása szempontjából jóval nagyobb veszélyforrást jelent.

Miért lesz a betegség sokkal súlyosabb néhány embernél, mint más fertőzötteknél?

A járvány kezdetén sok helyről lehetett hallani, hogy a COVID-19 alapvetően nem súlyosabb, mint egy sima influenza, és komolyabb veszélyt csak az idősekre, illetve a valamilyen alapbetegségben, például érrendszeri betegségekben vagy diabéteszben szenvedőkre nézve jelent. Mára ez az állítás megdőlni látszik, hiszen továbbra is ezek az emberek a legveszélyeztetettebbek, időről időre hallani olyan egyébként egészséges, erős fiatalokról, akik a fertőzés miatt nagyon súlyos állapotba kerülnek, vagy bele is halnak a koronavírusba.

De miért lesznek súlyosan betegek egyesek, míg mások nem? Az orvosok szerint sajnos csak menet közben van lehetőségünk kideríteni, hogy a fertőzésre kik hogyan reagálnak.

Az eddigi kutatások alapján úgy vélik, hogy a fertőzés valamivel nagyobb kockázatot jelent a férfiakra, mint a nőkre, illetve súlyosabb lefolyású lehet bizonyos etnikai csoportoknál a kaukázusiakhoz képest.

Bár feltételezhető, hogy több tényező összjátéka határozza meg, hogy ki hogyan reagál a vírusra, a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak – azt azonban, hogy valaki teljesen tünetmentes lesz, kisebb kellemetlenségekkel átesik a betegségen, vagy nagyon súlyosan megbetegszik, előre lehetetlen megmondani.

[email protected]/depositphotos.com

Immunitást szerez-e, aki egyszer már átesett a víruson?

Noha alapvetően feltételezhetjük, hogy igen, hiszen más koronavírusok esetében ez a helyzet, minden kétséget kizáró válasz egyelőre nincs a kérdésre.

A koronavírus sok meglepetést okozott már a szokatlan tünetektől (például a szaglás elvesztése vagy bőrkiütések) kezdve a meglepő következményekig, mint az életveszélyes vérrögök vagy a szintén életveszélyes gyulladások kialakulása egyébként egészséges gyermekeknél.

Így a szakértők emlékeztetnek rá, hogy amíg nem tudjuk minden kétséget kizáróan az ellenkezőjét bizonyítani, addig feltételeznünk kell, hogy a COVID-19-et akár többször is elkaphatja valaki, és nem hagyatkozhatunk teljes mértékben a nyájimmunitásra.

Hogyan és mikor fog véget érni a járvány?

Történelmi példákat alapul véve egy járvány véget érhet akkor, amikor oltást vagy gyógymódot találunk a betegségre, de az is lehet, hogy a szociális távolságtartásnak köszönhetően a fertőzöttség csökken és bár a betegség nem tűnik el teljesen, járvány nem lesz már.

A történelem során pusztító nagyobb járványok többségénél azonban a betegség sokkal gyorsabb lefolyású volt, mint a COVID-19 fertőzésé, így az emberek, akik vagy nagyon gyorsan belehaltak a betegségbe, vagy immunitást szerezve felépültek, jóval kevesebbeknek adták tovább a betegséget.

Az is előfordul, hogy a vírus maga változik, és egyre kevésbé potens lesz – vannak, akik szerint a COVID-19-cel is ez történik, a WHO azonban ezt egyelőre nem erősíti meg.

Hogy a járvány az óvintézkedéseknek köszönhetően magától elmúlik, vagy majd csak az oltóanyag hoz megoldást – és az megoldást hoz-e, vagy a vírus mutálódik, és újabb oltásra lesz szükség ellene – egyelőre egy olyan kérdés, amit senki nem tud biztosan megválaszolni.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást