Konfliktusaid megoldása 4 lépésben: az erőszakmentes kommunikáció

Konfliktusaid megoldása 4 lépésben: az erőszakmentes kommunikáció

Címlap / Életmód / Egészség / Konfliktusaid megoldása 4 lépésben: az erőszakmentes kommunikáció

Ahol legalább két ember összejön, ott hamar kialakulnak konfliktusok és viták. Marshall Rosenberg pszichológus az erőszakmentes kommunikáció kitalálója, akinek módszere megtanít arra, miként kezelheted konfliktusaidat úgy, hogy ne válts ki másokból sértődést és haragot, mégis érvényesíteni tudd a szükségleteidet.

Pozitív konfliktuskezelés

Függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb konfliktusról van-e szó, mindegyiknek ugyanaz a modellje: bűntudatkeltés, szidalmazás, morgolódás, bénult csend. 
A konfliktusok kezelésére többféle módszer létezik. Az egyik az, hogy elkerülöd. Te is ezt teszed? Pedig így háttérbe szorítod a személyiségedet, és a problémáidat sem fogod tudni megoldani. 
A konfliktusok pozitív energiákat szabadíthatnak fel benned, ha kreatívan viszonyulsz hozzájuk. Marshall Rosenberg 4 lépést javasol.

1. Megfigyelés

Figyeld meg a konfliktust! Elismerjük, hogy nem könnyű megfigyelőként jelen lenni egy olyan helyzetben, amikor fortyogsz a dühtől. De ha úgy döntesz, hogy megőrzöd a hidegvéredet, és a figyelmedet önmagadra irányítod, akkor megérted a konfliktus lényegét. 

Elemezd, amit látsz, hallasz és érzel, és rájössz, hogy csak tényekről, viselkedésről és kimondott szavakról van szó. Az is jó ötlet, ha szünetet tartasz és megvárod, amíg a viharfelhők eloszlanak, így higgadtan tudsz véleményt alkotni és mondani.

2. Érzés

Nézz magadba, és figyeld meg az érzéseidet! Milyen érzéseket vált ki belőled, ami éppen történik? Félelmet, haragot, frusztrációt? Már kezdettől feszült voltál, és a vitahelyzetet arra használod ki, hogy szemrehányásokat tehess? 

Ezt teszi a partnerkapcsolatban az a fél, aki számon kéri későn hazatérő a párjától, hogy hol járt ilyen sokáig. Aki vétkesnek érzi magát, a másik felet hibáztatja. Az agyunk úgy van programozva, hogy a bűntudatunk miatt másokra vetítjük ki a bűnünket. 
Pedig ahelyett, hogy provokáljuk a másikat, inkább el kellene ismernünk, hogy tanácstalanok vagyunk.

3. Szükséglet

Beszélj a szükségleteidről! Amikor valakinek gondot okozol, és ezt szóvá teszi, ez az ő érzéseit tükrözi. Próbáld elemezni, milyen igények és egyéb okok lehetnek mögötte. A tényekre összpontosíts. 

Ha valakinek hiába várod a telefonhívását és az érkezését, annak nem feltétlenül az az oka, hogy téged elutasít. Számos egyéb személyes és külső indítéka is lehet. Talán frusztrációt (érzés) vált ki belőled, hogy valakinek a távollétében egyedül kell töltened az estét, mert együtt szerettél volna vacsorázni az illetővel (szükséglet). 
Vagy talán ő is vívódik önmagával, mert fáradt, ezért jobban szeretne egyedül vacsorázni, mint társaságban, beszélgetve.

4. Kérés

Biztass másokat is a szükségleteik kinyilvánítására! Az erőszakmentes kérdezés azt jelenti, hogy kifejezed a kérésedet konkrét cselekedetekkel kapcsolatban, amelyek gazdagíthatják az életedet.

A kérdés nem fejezhet ki követelést. Amikor a másik felet rá akarjuk venni valamire, érdemes feltenni egy tisztázó kérdést: „Jól értettem, hogy …?”  
A nemleges választ is el kell tudnod fogadni, és ez könnyebb, ha az illető helyébe képzeled magad, illetve megpróbálod kitalálni vagy megérteni, hogy miért nincs módjában megtenni, amit vársz tőle.

VIDEO Íme a 10 legolcsóbb szobanövény, amit imádni fogsz

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!