A legtöbben azért lennének vállalkozók, mert több szabadidőre vágynak. A valóság azonban sokszor egészen más, és a főnöki beosztás gyakran még több munkát jelent.
Persze, vannak szerencsés kivételek, közéjük tartozom én is. Vállalkozóként dolgozom mindkét szakmámban, ami ugyan nem azt jelenti, hogy az egész napom szabad, de magam oszthatom be az időmet, és ez óriási áldás számomra. Különösen azóta érzem ezt, mióta családot alapítottunk és nem kell előre görcsölnöm azon, mi lesz, ha jön a szünet, hogyan oldom meg a gyerekfelügyeletet.
Ez az időszak nekünk is nehezített pálya, de nem mindegy, hogy pl. éjszaka is tudok-e dolgozni, hogy a következő napom szabadabban tervezhető legyen, vagy minden áldott nap ott kell ülnöm valahol 8 órát. Ennyit a vállalkozásokról, amik lehetnek nagyon húzósak és kevésbé kötöttek is. De mi a helyzet a fix munkaidőkkel? Itthon bevett szokás a heti 40 munkaóra, ami napi 8 órát jelent, de jól tudjuk, hogy sokan mellette másodállást és/vagy túlórákat vállalnak a megélhetés érdekében.
Nem úgy Izlandon, ahol a munkavállalók 86%-a már csupán heti 4 napot dolgozik. És tudod, mi a legdurvább? Hogy kiderült, a teljesítményük fikarcnyit sem csökkent. Éppen ellenkezőleg…
Már korábban is hallhattál erről a kísérleti fázisban levő munkabeosztásról, ugyanis 2015-ben kezdték el a próbákat az északi országban. A tesztek annyira sikeresnek bizonyultak, hogy 2019-ig egyre több és több cég állt át az új rendszerre, és a kutatók szerint osztatlan az öröm. A szkeptikusok tartottak tőle, mennyire lesz hosszútávon tartható ez a módszer, de a termelékenység a munkahelyek többségében változatlan maradt, vagy javult, de sehol sem romlott.
Az egyik kísérletben 2500 dolgozó vett részt, tudtuk meg a BBC-től. Olyan munkahelyeket vizsgáltak meg, mint az óvodák, különféle irodák, szociális szolgáltatók és kórházak. A dolgozók közül a többség 40 óráról 35-36 órás munkahétre állt át, jellemző módon az egyébként is rövidebb pénteki napnak intettek végleg búcsút.
De mit mondanak a dolgozók?
A termelékenységet mérni fontos dolog, de nem az egyetlen szempont, amit figyelembe kell vennünk az elemzés során. Legalább ennyire lényeges, hogy maguk a dolgozók miként érzik magukat? Ahogy az várható volt, számos pozitív változásról számoltak be. Elmondták, hogy kevésbé stresszesek, nem érzik úgy, hogy a kiégés fenyegetné őket. Állították, hogy egészségi állapotuk éppúgy javult, mint a munkájuk és a magánéletük közti egyensúly. Kiemelték azt a fontos előnyt, miszerint több idejük van a családjukkal lenni, többet tudnak a hobbijukra és az otthoni teendőkre szánni.
Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója elmondta:
Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a világ eddigi legnagyobb, az állami szektorban végzett rövidebb munkahét-kísérlete minden szempontból elsöprő sikernek bizonyul.
Will Stronge
A szakértő szerint levonhatjuk a következtetést, miszerint az állami szektorban egyértelműen érdemes bevezetni a rövidebb munkaheteket, munkanapokat. A következő kísérletező kedvű ország Spanyolország, itt szintén a négynapos munkaheteket tesztelik jelenleg. Ha esetleg melegebb vidékre vágynál, mint Izland…