Miért hiányoznak a kollégáink a távmunkában, ha nem is szeretjük őket annyira?

Miért hiányoznak a kollégáink a távmunkában, ha nem is szeretjük őket annyira?

Címlap / Életmód / Miért hiányoznak a kollégáink a távmunkában, ha nem is szeretjük őket annyira? / 3. oldal

Tegye fel a kezét, aki panaszkodott már a kollégáira, vagy érezte úgy, hogy semmi kedve bemenni hozzájuk reggelente? Ugye. De akkor meg miért volt mégis olyan rossz nélkülük a lezárások alatt?

Régóta így van ez

Ez pedig fontos. Már az ősember is közösségben élt, és bármennyire ódzkodunk is attól, hogy elismerjük, ezen a téren nem sokat változunk. Persze, többet nyomkodjuk a telefonunkat és kevesebben osztozunk a barlangunkon. Még mindig lelki betegek leszünk tőle, ha néhány hétig nem érintkezhetünk másokkal, vagy csak egy szűk közeggel vagyunk összezárva.

A kollégáinkat lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem tagadhatjuk le, hogy a szociális hálónk részei. Emberek, akiknek a közelsége emlékeztet bennünket arra, hogy mi is emberek vagyunk, annak minden jó és rossz oldalával együtt.

Úgyhogy, ha legközelebb valaki tonhalas tésztát melegít a mikróban, nem mossa el a kávés csészét vagy ebédszünetben 15 képet akar mutatni a vesebeteg macskájáról, csak gondolj arra: ez is része az emberi létnek.

Sőt, talán semmi nem szemlélteti ennél is jobban, hogy milyen az emberiség részének lenni, mint együtt lenni néhány másik emberrel, akik esetleg kicsit idegesítőek, kicsit bosszantóak, de mégis, a mieink. Tagjai a közösségnek, melynek mi is elválaszthatatlanul a tagjai vagyunk.

VIDEO Ők a legkedvesebb és egyben legszebb csillagjegyek

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2 3

»