Az első szárnypróbálgatások
Ez a cikk eredetileg egy hatalmas tapasztalat-megosztó írásnak készült, ám közben eltelt egy hónap, és arra jutottam, hogy a mosható pelenkázásban semmi nagy kaland vagy bonyodalom nincs. A legelső napokban volt, hogy lepedőt kellett mosnom, részben azért, mert még nem éreztem rá, hogy tegyem be a pelenkába a betétet, részben azért, mert az anyatejes babám tud olyan dolgokat produkálni, aminek a folyását sem mosható, sem eldobható pelenka nem állítja meg.
A használt pelenkák tisztítása, amitől a leginkább tartottam, szintén nem okozott különösebben nagy nyűgöt: a pisiseket a csapnál átöblítettem, majd egy erre rendszeresített dobozban tároltam mosásig, a komolyabb foltokat mosás előtt bedörzsöltem drogáriákban 200 Ft-ért kapható marhaepe szappannal.
Az összegyűlt pelenkákat aztán minden másnap betettem a mosógépbe és egy laza mozdulattal elindítottam a szokásos programot, egy pillanatra megemlékezve anyáinkról, akik ugyanezt még kézi mosással meg a tetra pelenkák hajtogatásával, gyakorlatilag origami módszerekkel csinálták. Riszpekt. Olvass még a témában
Úgy saccolom, hogy mindennel együtt heti szinten a mosható pelenkázás körülbelül 20 percnyi többlet munkát jelent. Eleinte még csak itthon használtuk ezeket, és éjszakára, vagy ha valahová elmentünk, eldobhatót adtunk rá, de idővel ezzel is felhagytunk.
Az egyetlen igazán fontos tapasztalatom talán végül az lett a „mosizással”, hogy nem kell egyből fejjel a falnak menni. Ha valaki tart tőle, az is hatalmas dolog, ha csak részidős mosisok lesznek: gondolj bele, ha 6 ezer helyett „csak” 3 ezer pelenkát használtok el, már az is hatalmas segítség a bolygónak! De tapasztalatom szerint ahogy belejössz a dologba, úgy lesz egyre természetesebb, hogy a moshatót adod rá.
Kép: KamilaStarzyczka/depositphotos.com