Az emberek IQ-ja általában a felnőtt kor kezdetére, vagyis 17-18 éves korra éri el azt a szintet, ami egész felnőtt korára jellemző lesz. Az, hogy kinek mekkora lesz az intelligenciahányadosa, az sokban függ az öröklött génektől, illetve a gyermekkori élményektől. Néhány jel létezik, amivel következtethetünk arra, hogy gyermekünk IQ-ja magasabb az átlagnál.
Kisbabák
Természetesen kisbabakorban a legnehezebb bármiféle pontos eredményt kapni a gyerekek IQ-járól. Néhány információ azonban irányadó lehet, ilyenek például a babák korai tulajdonságai.
Vagyis a kifejezetten keveset alvó, nagyon érdeklődő, szüleit és környezetét folyton foglalkoztató gyerekek általában magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint társaik. Fejlődésük során pedig tovább tudnak figyelni, előbb kezdenek érdeklődni a játékok iránt, mint társaik.
Kérdések
A válaszok látványosan állnak össze a magas IQ-jú gyermekek fejében, és kis idő elteltével már egy bonyolultabb összefüggésre kérdez majd rá a már megszerzettek tudásra alapozva.
Memória
Természetesen a viszonyítás alapja mindig a saját korosztálya, vagyis óvodáskorban azt érdemes megnézni, hogy a többiekhez képest milyen gyorsan tanulja meg a mondókákat, iskolás korban pedig azt, hogy milyen könnyen jegyzi meg és sajátítja el a feladott tudnivalókat. A gyors tanulás mindig a magas IQ egyértelmű jele.
Verbalitás
Azok a gyerekek, akik később az átlagnál magasabb intelligenciával rendelkeznek, általában korábban kezdenek beszélni, mint kortársaik. Beszédükre jellemző, hogy összetett, megfelelő raggal hamar ellátott módon, vagyis nagyon helyesen beszélnek már a tanulás korai stádiumában is.
Számok
Legkésőbb óvodás korban egyértelműen látszik már, hogy melyik gyerek mennyire érdeklődik a számok és az azok mögötti összefüggések iránt. Vannak gyerekek, akik akár már 2 éves korban is képesek megszámolni dolgokat, míg mások még az óvodában sem érdeklődnek ez iránt.
Sokan hallottuk már, ahogy kisgyerekek dicsekednek, hogy meddig tudnak már elszámolni. Helyesen számolni azonban kifejezetten kevesen tudnak.
Viselkedés
Ezek a gyerekek általában nagyon jól viselkednek társaságban, de hazaérve sokszor intenzív mozgással vezetik le a viselkedési kényszer okozta feszültséget.
Van-e igazi különbség?
Nem véletlen, hogy nem feltétlenül gyerekkorban dől el, hogy kinek mekkora lesz a felnőttkori IQ-ja, hanem ahhoz szükség van egy megfelelő serdülő korra is. Fontos, hogy ezek alapján ne ítéljünk meg egyértelműen egyetlen gyereket sem, inkább csak figyeljük meg viselkedését és érdeklődését.
Mi a teendő?
Ha úgy érezzük, hogy gyermekünk valószínűleg átlagon felüli IQ-val van megáldva, akkor nincs más teendőnk, mint ápolni a képességeket és olyan környezetet biztosítani számára, amiben lehetősége van a további fejlődésre.
Vagyis a teendő az, ami minden gyereknél: játszunk velük, társasozzunk sokat, beszélgessünk velük minél többet, mutassunk rá a világ érdekességeire és keltsük fel érdeklődését. A legfontosabb azonban, hogy hagyjuk meg gyereknek – a magas IQ mellett ugyanis még fontosabb, hogy boldog is legyen!