Szóval miért mondjuk?
A mondás tulajdonképpen nem más, mint egy sajátos nyelvi rituálé, egy babona része. Egy bizarrnak tűnő, de éppen emiatt erősen megjegyezhető formula, amely mögött több száz éves hiedelmek, kulturális hagyományok és babonák húzódnak meg. Ahelyett, hogy szerencsét kívánnánk, azt kívánjuk, amitől félünk – remélve, hogy ezzel elkerüljük a rosszat.
Legközelebb tehát, amikor azt hallod: „kéz- és lábtörést!”, gondolj arra, hogy milyen különös formája ez a bátorításnak. Egy kis színházi mágia, a mindennapokba átültetve.
