Az, hogy kételkedünk Istenben, még nem gátol meg a hitünkben

Az, hogy kételkedünk Istenben, még nem gátol meg a hitünkben

Címlap / Életmód / Lélek / Az, hogy kételkedünk Istenben, még nem gátol meg a hitünkben

Bármilyen vallásról vagy spirituális hitrendszerről legyen szó, a kételkedés nélküli meggyőződést a hitben alapvetésnek tartják. Magyarán egy vallást gyakorló embertől arra számítunk, hogy a hite töretlen és kételkedésnek nincs helye. Egy amerikai ex-lelkész nem osztja ezt a nézetet: szerinte a kétely nem akadálya, épp hogy előmozdítója a hit megerősödésének.

Egy egykori amerikai lelkész – ma már spirituális tanító és misztikus – Brian McLaren könyvet írt a kételkedés szerepéről. Szerinte a felbukkanó kétség nem feltétlen vezet a hit meggyengüléséhez, sőt még jót is tehet velünk, végül pedig elvezethet a teljes lelki harmóniához. McLaren egy fejlődési folyamatot vázol fel könyvében, amely nem csak a vallásos hitre vonatkoztatható, hanem bármilyen hétköznapi, világi gondolkodásra, amely a spiritualitás felé vezet. 

Az írás aktualitását az adja, hogy napjainkban jellemző a vallásba vetett hit meggyengülése, egyre többen fordítanak hátat a hitéletnek. Az Egyesült Államokban 65 millió ember hagyta hátra vallásos életét és ez a szám egyre növekszik, évente nagyjából 2,7 millió ember fordul el egyházától és vallásától. (Megjegyzendő, hogy a világjárvány viszont javított a helyzeten, hatására többen fordultak a vallás felé.)

Anete Lusina/pexels.com

A spirituális szemlélet és a kételyek

Kutatások bizonyítják, hogy a spiritualitás jobb mentális egészséget és lelki harmóniát biztosít. Ennek ellenére sokan tapasztalják, hogy nem tudnak már hinni a vallási intézményekben és meggyőződésük is megcsappan. Kételkedni kezdenek addigi hitükben és a legtöbben végül el is hagyják vallásos életüket.

McLaren korábban keresztény lelkipásztor volt és azon kapta magát, hogy kételkedő híveinek egy idő után már osztja nézeteit. 24 év lelki szolgálat után nyugdíjba vonult és azóta lelki tanítóként és íróként működik. Korábban többször tapasztalta, hogy a hitben kételkedő embereket az egyház elutasítja és kizárja köreiből.

Szerinte a dualista gondolkodás az alapvető probléma, vagyis a vallás a dolgokat feketén-fehéren állítja be, ahol minden jó vagy rossz és a kettő közt nincs átmenet. Nem mindenki képes elfogadni a készen kapott elveket, ráadásul ez a fajta gondolkodás gátolja a kreativitást és empátiát is. Az egyház elvárja tagjaitól a feltétel nélküli hitet és elvei elfogadását, akkor is, ha nem teljesen értenek egyet mindennel.

A kételkedés nem szembefordulás

Ezzel szemben a kételkedés McLaren szerint nem feltétlen jelent szembefordulást a vallással. Később a hitélet elhagyását, sőt inkább a lelki fejlődés és harmóniához vezető út első – igen nehéz – lépése. 

A vallási kinyilatkoztatásokat kérdés nélkül elfogadva csak egy tekintélyelvű egyház épülhet, amely akkor tartja közösségében a tagjait, ha azok feltétel nélkül elfogadják minden elvét, akkor is, ha nem teljesen hisznek bennük. 

Amikor valaki személyes tapasztalata ellentmond annak, amit a vallási közössége tanított neki, kételyt él át. Mégsem a vallás feladása a cél, hanem a vallás átalakítása. A kételkedés érzését nem kell elfojtani magunkban, hiszen ezzel egy fejlődési folyamat veszi kezdetét, amely végül harmóniához vezet.

A kezdet viszont nehéz: az ember dühös, mert hiányos válaszokat kapott a hitével kapcsolatban és bűntudatot érez, mert kérdéseket tesz fel. Előbb-utóbb ezek a kérdések viszont önvizsgálatot eredményeznek, az illető túllép saját korlátain és megértőbb lesz másokkal. A dühös, csalódott kezdet után harmóniát él át. McLaren szavaival: különbség van aközött, hogy kételkedem Istenben vagy kételkedem abban, hogy értem Istent. 

Az elért állapot szerinte egyfajta ego nélküliség, amikor lemondunk az ítélkezésről, felsőbbrendűségről; naivitás nélkül fedezzük fel a szépséget a dolgokban, elfogadjuk a sokszínűséget a világban, többé nem feketén-fehéren szemlélünk minden jelenséget.

Ez a harmónia, a spiritualitás lényege vallásos és világi emberek számára is elérhető a szerző véleménye szerint. Aki vallásos, az egy ilyen felismerés után, másként kötődik a hitéhez is, kreatívan gondolkodik és megértőbben viszonyul az emberekhez, nem kirekesztően, mint esetleg korábban a vallása nevében tette.

VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!