Az együttélési formák átalakulása, a biztos munkahely és az önálló egzisztencia megteremtésére való törekvés a gyermekvállalás időpontjának későbbre tolódását vonja maga után, s ez a terhesség és a szülés szempontjából is veszélyeket rejthet, melyek egy része azonban megelőzhető.
Bár a XX. század elején Magyarország Európa egyik leggyorsabban szaporodó országa volt, a ’70-es évek óta egyre csak fogyunk mi, magyarok. Pontosabban, nemcsak mi, a nyugat-európai társadalmakra jellemző demográfiai trendek hasonló képet festenek; a termékenység sok helyen nem éri el a reprodukciós szintet. Több tanulmány készült az okok feltérképezéséről s úgy tűnik, a változás hátterében- Magyarországon legalábbis-, nem a családcentrikus gondolkodásmód hiánya, sokkal inkább a társadalmi-gazdasági tényezők által generált változások; kapcsolatok bizonytalansága, és az anyagi nehézségek állnak.
Minden esetre tény, hogy csökken a házasságok száma, erőteljesen emelkedik az először házasulók átlagos életkora, és nagymértékben kitolódott az első szülővé válás időpontja- olyannyira, hogy az utóbbi időben a harmincas éveiben járó nők korosztályában a leggyakoribb a szülés. Olvass még a témában
Hogy ez miért nem veszélytelen? Nos azért, mert a gyermekvállalásnak létezik egy optimális életkora, amely a nők 20-34 közötti életévei közé esik, ebben az időszakban jár a legkisebb egészségügyi kockázattal a gyermekvállalás mind az anyára, mind a gyermekére nézve.
