Sokkal hosszabb ideig él az az ember, aki szoros kapcsolatban áll a földdel, növényekkel. Egyrészt a test fizikai igénybevételének kielégítése miatt, másrészt stresszoldó hatása van a természet közelségének.
Igény van rá
Hiába fejlődik a világ sovány disznó vágtában, emberi természetünk, gyökereink elől nem menekülhetünk: vágyunk a természet közelségére. Az ember leleményes, így ösztönösen pótolja azt, amit a civilizáció elvesz tőle. Először csak szobanövények formájában, majd következtek a balkonnövények, és mára odáig jutottunk, hogy bizonyos vakmerő emberek a teraszon termelik meg a nyári, családi reggelihez a paradicsomot. Új divat ütötte fel a fejét: konyhakert az erkélyen.