– Na, jó! Adja ide! – kifizetem a 2000 forintot.
– A Jóisten áldja meg a kedvességét – hálálkodik.
Percekig ülök a kocsimban magam elé meredve – mellettem a két ízléstelenül tarka ágyneműgarnitúrával. És tudom: sikeresen beetettek. Ahogy a mögöttem parkoló középkorú férfit is, és ki tudja, hogy aznap még hányakat.
Olvass még a témában






