Pedig a szakemberek arra is rámutattak, hogy gépelés közben a fiatalok hajlamosak magukat menet közben javítani, tehát visszalépnek és kijavítanak egy elgépelt szót, ami rontja a gondolataik szabadon történő áramlását, és így csökken a kreativitásuk is. Ezzel szemben, amikor kézzel írunk, csak akkor ellenőrizzük a helyességet, amikor az egész mondanivalónkat átolvassuk a végén.
A kézzel írás azért is fontos, mert nagymértékben fejleszti a vizuális motorikus képességeket, mint amilyen például a szem-kéz koordináció is.
A folyóírás elsajátítása elengedhetetlen a továbbtanulás és később a munkánk szempontjából. Egy kanadai kutatás szerint a mai középiskolások már a dolgozatok és hivatalos anyagok írásakor is hajlamosak szlenget, tehát informális szöveget használni, és egyre többen csalnak azzal, hogy másról, vagy főleg egy online felületről másolják le a megoldásokat. Pedig hátralévő életünket jelentősen megkönnyíti, ha ki tudjuk fejezni magunkat írásban is. Olvass még a témában
A szakértők szerint egy gyereknél már napi 10-15 percnyi kézírás-gyakorlás is rendkívül hasznos, és ez a befektetett idő a későbbiekben megtérül, mert a gyerek könnyebben olvas és értelmez majd írott szöveget, illetve jobban ki fogja tudni fejezni magát írásban.
A nyelvtanulásban szintén elengedhetetlen a kézírás fontossága, pláne, ha olyan nyelvet tanul az ember, ami más betűket használ (például orosz vagy kínai).
A számítógépbe való gépelés és a telefonba való pötyögés ellenére tehát a folyóírást nem szabad elhanyagolni, mert továbbra is fontos és hasznos a tanulásban, a munkában és a mindennapi életünkben egyaránt.
