Mikor tudatosult benned, hogy az írás a te utad?
Ez fura történet. Hosszú ideje voltam már óvónő, amikor azt éreztem, kellene valami más is. Valami szellemi elfoglaltság, de nem tudtam, mi lehet az. Elmentem egy látónőhöz, tőle tudtam meg, hogy az írás lehet az én utam. Kellett még néhány év, hogy el is higgyem, bele merjek vágni, beiratkozzak az újságíró suliba, tanuljak írást, megérezzem, hogy felemel, de igaza volt. De nehéz volt választani az óvónőség és az írás között.
Mi adta az ötletet az első mesekönyved megszületéséhez?
Abban az oviban, ahol dolgoztam, volt egy kislány, aki nagyon nehezen tudott barátkozni. Sokat szomorkodott amiatt, hogy vele nem játszik senki. Neki írtam az első mesém. Megjelenítettem az óvodás csoportunkat, benne Leát, akit a középpontba helyeztem. Mindenki a barátja volt, a gyerekek figyeltek rá, körülötte forgott minden. Szép volt látni milyen hatással volt rá is és a többiekre is, amikor hallgatták a mesét!
Persze ettől még nem lettek Leának barátai, de abban a pár percben, amíg a mesét hallgatták, csillogott a szeme, a gyerekek pedig mosolyogtak rá, meglátták egy számukra ismeretlen oldalát. Amikor vége lett a mesének, mindenki megrohamozott, hogy írjak még többet. Így születtek az első ovis mesék, amik mind bele is kerültek a Leszel a barátom? című kötetbe. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
