Emlékszem, mekkora szám volt gyerekkoromban, amikor a családunkhoz is megérkezett az első számítógép. Mázlink volt, mert édesanyám informatikát (is) tanított – a munkájához kapta a készüléket.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Persze, nem kellett sok idő, hogy megrohamozzuk és helyet szorítsunk rajta az első Disney játékoknak. Ezek nem klasszikus videojátékok voltak, inkább színes, kattintható, animált kalandok, kedvenceim között az Aladinnal, a Marioval és persze a kihagyhatatlan Oroszlánkirállyal. Akkoriban ez volt a digitális világ legjava, a csúcsok csúcsa a gyerekek számára.
Rémlik az is, hogy néha összekaptunk otthon, hogy mikor fejezem már végre be a játékot és megyek a levegőre játszani a barátaimmal. A szüleim – sok más szülőhöz hasonlóan – féltették a „friss levegőn nevelkedett” énemet a képernyő káros hatásaitól. Ekkor még nem sejtették, hogy alig pár év és berobbanok az internet világába, majd el is veszek a bugyraiban.
Tizenévesen online tevét neveltem, chateltem, MSN-en lógtam, blogot írtam és volt egy saját, elég menő weboldalam is. Több ezren látogatták naponta, ami akkoriban igen nagy szó volt (vicces erre visszagondolni, a milliós celeb fotók lájkjait tekintve). Akkor még fogalmunk sem volt róla, hogy a sokak által haszontalannak titulált időtöltéssel alapozom meg a jövőmet.
Még mindig javarészt írásból élek. És ugyan a digitális múltam csak egy történet a sok közül, de a kutatások szerint mégis sokkal több van mögöttem, mint amit „egyszerű szórakozásként” aposztrofálhatnánk.
Vajon okosabbak lesznek azok a gyerekek, akik videojátékokat játszanak?
Sokáig élt az a kép a köztudatban, hogy a videojátékok csak rontják a gyerekek képességeit: elveszik az időt a tanulástól, elbutítanak, életképtelenné tesznek. De mostanra egyre több tudományos eredmény cáfol rá erre az elképzelésre.
Például egy 2022-es tanulmány, amit a Scientific Reports közölt, izgalmas eredményekre jutott: a videojátékozó gyerekek IQ-ja átlagosan 2,5 ponttal nőtt 2 év alatt – szemben azokkal, akik inkább csak tévéztek vagy csevegtek online.
A kutatás nem egy gyors mini-felmérés volt: közel 10 ezer, 9-10 éves gyereket követtek nyomon több országban (Hollandiában, Svédországban és Németországban), és részletesen vizsgálták a fejlődésüket.
Lehet, hogy a 2,5 pont nem hangzik soknak, de a tudósok szerint statisztikailag ez már bőven érdemi eltérés – főleg, hogy nem a klasszikus iskolai tanulás, hanem a játék volt a fejlesztő eszköz. A kulcs nyilván nem maga a képernyő, hanem az, hogyan használják azt a gyerekek.
A cikk folytatódik, lapozz!
Emlékszel? A 90-es évek legjobb számítógépes- és videojátékai
