Imádják a magyar konyhát, mégsem világhírű – Utána jártunk miért

Imádják a magyar konyhát, mégsem világhírű – Utána jártunk miért

Címlap / Életmód / Táplálkozás / Imádják a magyar konyhát, mégsem világhírű – Utána jártunk miért

Bármilyen más ország konyhaművészete kerül szóba, a beszélgetés vége mindig az, hogy a magyarok főznek a legváltozatosabban, legízletesebben. Jó a francia saláta, a lasagne, a kínai konyha, de csak egy darabig. Míg más országok ételeit szeretik az emberek, a magyar konyhát kimondottan imádják.

A magyar konyha rejtélye

A nomád életmód idejéről kevés feljegyzés maradt, ám az tudható, hogy a gulyás elődje a tovaina (karapalpakok), a töltöttkáposzta őse a szárma lehetett. A magyar konyhára a bolgár-török népekkel való érintkezés nagyban hatott. Ebből az időszakból maradt ránk a ,,gyúr” szó, sőt, ebből az időszakból maradt ránk a bors használata is.
Az osztrákoknak köszönhetjük a francia konyha alapjait, melyek belesimultak a magyarok konyhaművészetébe. Igen nagy szerepet játszott az is, hogy halban, vadban gazdag hazánk, és földjei is igen termékenyek. Ez még nem volt elég a jó konyhához: kellett a tanulékonyság és leleményesség is.

Ünnepek és az étel

A magyarok minden alkalmat megragadtak, megragadnak, hogy egyenek. Étellel ünneplünk. Az aratást, a szüretet, a keresztelőt, az esküvőt, a temetést. A vásárt például régen csak akkor tekintették érvényesnek, ha ettek-ittak utána. Az áldomás mindenki számára ismerős szó.
Erről először Anonymus Gesta Hungarorum-ában olvashatjuk, ami igen régen volt. Bár minden népnek van saját itala, mégis a magyar pálinka az egyedüli, mely a gyümölcs minősége miatt a legízletesebb. Pálinka nélkül nincs ünnepi étkezés, nincs sem igazi öröm, sem igazi bánat.

A nők szerepe

Minden társadalomban az elfogadott az, hogy a nő felelős a család táplálásáért. Minden asszonynak van legalább egy olyan sütemény és ételreceptje, melyet a világ minden kincséért sem osztana meg mással.
Magyarországon a párválasztásnál nem az volt a kérdés, hogy tud-e a leány főzni, hanem az, hogy jól tud-e főzni. Egészen a huszadik század közepéig az étel sokkal nagyobb szerepet töltött be a családok életében, mint más népeknél. Manapság ezt túl lazán vesszük, mi nők, ám faluhelyen remélem még most is így van.

Mitől más a magyar konyha?

Bár már nem annyira divat, ám a magyar konyha alapja a sertészsír. Venesz – a szakácsok legnagyobbika szerint – ,,a jó magyar étel első és legfontosabb kelléke az olvasztott, kisütött (és nem a préselt) sertészsír”. Ezen felül nagyon sok tejfölt használunk. Előkelő helyre emelte a magyar konyhát a számtalan meleg, főtt és sült házi tészta. Ez az a része konyhánknak, mely a mai napig folyamatosan fejlődik.
Ám a legfontosabb, hogy itt, ezen a helyen, Magyarországon teremtek, teremnek a világon a legízletesebb alapanyagok. Mindennek tehát az eredete az, hogy nem csak főzni tudunk, hanem háztáji mezőgazdaságunk is igen igényes, és komoly tapasztalatokra, alapokra épült.

Világhódító konyha

Míg sokáig a dobostorta, majd később a gulyás és a pörkölt volt az, ami lázba hozta a világot, most a kenyér teszi ugyan ezt. 1996-ban alakult egy pékség Erdélyben: a Diószegi pékség. Mára már London kapuiban vannak, Lutonban.
Jelenleg csak hagyományos pityókás kenyeret sütnek, vásárlóik főleg ott élő magyarok, ám kezdenek a britek is felfigyelni a kenyérre, íze miatt. Az úr a Guinness rekordok könyvében is szerepel, ugyanis egy élelmiszeripari szakvásáron 100 kg-os pityókás kenyeret sütött.

Miért nem sikeres a magyar étel mégsem?

A válasz egyszerű. A kapzsiság miatt. Az itthoni, külföldiek által látogatott éttermek árai már nem pimaszok, hanem pofátlanok, sőt lépten-nyomon becsapják az idelátogatókat. Külföldön is szinte csak a gyors meggazdagodásról szól a történet.
Tehát, nem azok üzemeltetik az éttermeket, akik imádnak főzni és enni, hanem azok, akik kihasználva a magyar konyha régi, jó hírét, élelmesen állnak a dolgokhoz. Márpedig sütni-főzni csak szívvel lehet, nem elég a szakácskönyv bebiflázása.

Mindenki egye meg, amit főzött

Az igazság az, hogy minden ott kezdődik, hogy igényesebben kellene válogatnunk az alapanyagok között. Egyszerűen nem multiban kellene vásárolni, hanem a piacon. Amint ez megtörténik, a nagyobb élelmiszerláncok is a fejükhöz kapnának, hogy Magyarország nem az a hely, ahol mindent el lehet adni, ha elég olcsón teszik azt.
A minőség változása kicsiben kezdődik. Ezután már pedig csak egy dolgunk van, olyan szakembereket képezni, akik szeretik csinálni azt, ami a szakmájuk. Ne feledjük a kétfenekű mondást: mindenki egye meg azt, amit főzött magának…

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást