Mindig te kérdezed meg, hogyan érzi magát
Ő ritkán kérdezi vissza, vagy ha igen, néhány másodpercen belül visszatereli a szót a saját témájára. Úgy érzed, hogy a te dolgaid sosem elég fontosak ahhoz, hogy igazán szó essen róluk. Nem azért, mert ő rosszindulatú, hanem mert egyszerűen nem ez a természetes iránya a figyelemnek.
Mindig valami oka van a panaszra
Minden találkozónak van egy problémája, egy panasza, egy helyzete, amibe valahogy bele kell menni. Nem azért, mert az élete tényleg ennyire tele van gondokkal, hanem mert valahogy mindig ott tartunk. És te mindig megpróbálsz segíteni, mert ez vagy te, de hazafelé menet rájössz, hogy a saját dolgaidról egy szó sem esett.
A téma mindig ő. Még akkor is, ha te mondasz valamit magadról, valahogy néhány mondaton belül visszakanyarodik. Nem feltűnően, nem durván. Csak simán.
Annyira simán, hogy sokszor észre sem veszed, csak érzed, hogy megint nem sikerült elmondani, amit akartál. Olvass még a témában
Utána nem feltöltve, hanem lemerülve mész haza. Ez a legőszintébb jelzés. A jó kapcsolatok után, még a nehéz beszélgetések után is, általában van valami könnyedség, az a fajta érzés, hogy megértettek, hogy jó volt ott lenni. Ha az ellenkezőjét érzed rendszeresen, az nem véletlen, és nem is a te hibád.
