Eszter: „Az elején vagánynak éreztem, utána természetesnek.”
Szerettem dohányozni. 16-28 éves koromig szinte minden nap rágyújtottam. Volt, hogy csak pár szálat, de ha megittunk néhány sört, egy dobozzal is elszívtam. Az elején vagánynak éreztem a dohányzást, 25 fölött meg már természetesnek gondoltam. A vizsgaidőszak nélkülözhetetlen tartozéka volt, füstöltünk az első randin és a munkahelyi kávészünethez is dukált.
Aztán 2012 tavaszán meghalt anyu. Rákban. Úgy, mint 20 évvel korábban a nagyanyám.
Én meg néhàny hónapnyi láncdohányzás után úgy éreztem, ezzel a genetikai állománnyal nem kell nekem a cigi. 7 év telt el, egyszer sem gyújtottam rá. Nem hiányzik.
spukkato/depositphtos.com
Olvass még a témában
