„Jó lett volna egyszer hallani, hogy büszkék rám” Igaz történetek mérgező szülőkről

Anyám szerint minden jó tulajdonságom tőle örököltem és minden rosszat apámtól, ennek az elméletének egész életemben hangot is adott, ha volt közönsége. Remek volt gyerekként ezt hallgatnom vendégségben, hogy „Nézd, a trampli lábait, tiszta apja! A turcsi orra? Kiköpött apja. Trehány és szétszórt, mint az apja!” Ha jó jegyet kaptam, az pedig mind az ő génjeinek volt köszönhető. Ennek eredményeként tudat alatt mindig nehezteltem apámra - elvégre minden rossz tőle jött - és már majdnem harminc voltam, mikor rájöttem, hogy ez mindössze anyám toxikus nevelése a fejemben. Azóta apámmal szoros a kapcsolatom, anyámmal pedig csak a kötelező ünnepekkor találkozom.