Minden perc számít. Az idő pénz. Nem vagyok időmilliomos. Arra van időd, amire te akarod. – hányszor hallottuk, sőt, hangoztattuk már ezeket a lózungokat! De valójában hogy állunk az idővel?
Ha visszaemlékszem gyerekkoromra, mélytengeri merüléshez hasonló, hosszú téli szürkületekre emlékszem, amikor az idő nem folyt, hanem mintha megállt volna, belefagyott volna a télbe minden pillanata. Meg végtelen hosszúnak tűnő, lusta nyári délutánokra, amikor mérhetetlen mennyiségű idő állt rendelkezésemre, és amikor a felnőttek szerint már megint nem csináltam semmit, csak ültem a badacsonyi ház udvarán, és birizgáltam a hangyákat. Megfigyeltem, hogy kerülgetik a kristályosan csillogó sárgásfehér homokszemeket, vagy ahogy egy-egy bazaltkavicson fáradságosan felmásznak. Volt idő mindent aprólékosan megnézni, megismerni, felfedezni, látni.
5 ruhadarab, ami ötven felett inkább öregít
Mindannyian tudjuk, az időérzékelés gyerekkorban teljesen más, mint felnőttkorban. Ugyanez talán vonatkozik az emberiségre is? Egy ókori ember máshogy érzékelte és értékelte az időt, mint egy modern ember?