Idős emberekkel beszélgetni, mindig megtiszteltetés. Emlékszem, amikor nagymamám, aki egyébként sok szempontból csukott könyv volt számomra, egyszer leült mellém a veranda lépcsőjére és el kezdett mesélni a fiatal éveiről. Csillogó szemmel lapozgatta a múltat: mesélt gyermeki játékokról, patakban mosásról, első szerelemről és be nem teljesült tanítói pályafutásról. Elfogadta és szereti az életét, hálás a családjáért, de ha újrakezdhetné, addig próbálkozna, amíg tanítónő nem lenne. Érdemes néha leülni az „öregeinkkel”, hisz az ő bölcsességük és tapasztalatuk által mi is megtanulhatjuk, hogyan éljünk teljes életet, és hogyan kerüljük el azokat a hibákat és csapdákat, amelyekbe ők beleestek. Az élet tényleg túl rövid, érdemes hát minden pillanatot kihasználni!
2/5 Értékelnék a kis dolgokat
Rengetegen értenek egyet abban, hogy az ifjúságukat túlzott aggodalmakkal és felesleges stresszel töltötték, amelyek most, visszatekintve, elhanyagolhatóak. Ha lehetőségük lenne újra fiatalokká válni, nagyobb hangsúlyt fektetnének a mindennapi boldogság apró pillanataira - mint a napfelkeltére, a friss levegőre, vagy a madarak dalára.
Megértették, hogy az élet mulandó, és minden egyes percnek súlya van. Életünk lényegében az apró pillanatok összessége, és csak akkor lehet teljes, ha sorban mindegyiket valóban megéljük és értékeljük.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!