– Köszönöm jól vagyok. Hogy mi újság? Semmi különös. Tanulok, dolgozom, elvagyok. („Elvagyok… Milyen hülyén fogalmazok”) – És Te?
– Én is dolgozom. – felelte Máté, és közben örömtáncot járt a szíve. Egyes szám első személyben beszélt – azaz egyedül van. EGYEDÜL. Vajon elvált? Vagy férjhez sem ment? – már 10 éve ugyanott vagyok… – de nem mondta meg, hogy igazgatóként egy bankban, nem akart dicsekedni.
– Sokat gondoltam rád az elmúlt években – kezdte bátortalanul Máté. – Azaz kettőnkre, hogy akkor és ott miért nem sikerült nekünk?
Olvass még a témában
Anikó elsápadt.
