Vannak népek, akik rakétákkal ünnepelnek, mások rövidnadrágban táncolnak Húsvétkor. Ismerd meg, hogy a világ különböző országaiban hogyan ünneplik a Húsvétot!
Belgium
Belgium egyik városában, Kruishoutemben Húsvétkor minden a tojás körül forog. A város híres arról, hogy a helyi tojáskereskedőknek még a Napkirály ajándékozott jogot a városi vásár megtartására. A kruishoutemiek ezért minden évben Húsvét szombatján megnyitják a híres tojásvásárt.
Ugyanezen a napon megválasztják a Tojásherceget, majd a következő nap választanak neki Tojáshercegnőt is. Húsvét hétfőn pedig úgynevezett „tojásfogó” játékot játszanak, ami abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokat kell eltalálni.
Görögország
A görög temperamentum megmutatkozik a húsvéti ünneplési szokásokban is, természetesen főleg a vallási szokásokon kívül. Van olyan görög sziget (Chios), ahol a szigetlakók rakétákkal készülnek a Húsvétra: látványos és néha veszélyes tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához, amik egymást próbálják elpusztítani. A „rakétaháborúban” sajnos az épületek sokszor megsérülnek, ennek ellenére a lakosok ragaszkodnak a hagyományhoz.
Más szigeten (Hydra) az a szokás, hogy a nem termő fákat Húsvétkor megperzselik, ezzel ösztönzik őket a termékenységre, a bő termésre.
Románia
Romániában a hagyomány szerint a család már reggel a templomba megy, ahonnan csak ebédre megy haza. Evés után a temetőbe mennek, ahol az évszak virágait (általában nárciszt és tulipánt) visznek elhunyt szeretteik sírjára. Ilyenkor találkozik a tágabb család, a temetőben beszélgetnek egymással és köszöntik egymást az ünnep alkalmából.
Húsvétkor Romániában is jönnek a locsolók, akiket a meglocsolt lányok étellel-itallal kínálják. Érdekes eltérés azonban, hogy a nap végén a lányok locsolják meg a család idősebb nőtagjait.
Anglia
Az angoloknál az egyik legismertebb szokás, hogy Húsvétkor a falvak és városok lakói kimentek a környékbeli dombra, és azzal versenyeztek, hogy ki tud úgy legurítani a dombról egy tojást, hogy az túlélje a kalandot.
Másik szokás volt, hogy Húsvét vasárnapján a férfiak furcsa, fehér rövidnadrágot húztak piros zsinór díszítéssel, és abban táncoltak és énekeltek. A cél eredetileg a szellemek elűzése volt, de mára már inkább csak a szórakoztató jellege maradt fenn ennek a szokásnak is.
Finnország
A finnek a nagyhetet csendeshétnek nevezik, aminek megünneplése is csendesebb náluk. A hét onnan kapta a finn nevét, mert különösen Nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A társasági élet és a vidámság beszüntetése miatt kapta nevét a Húsvétot megelőző időszak.
Emellett Finnországban a hagyománytisztelő emberek máig nem gyújtanak tüzet Húsvétkor és szigorúan betartják a böjt előírásait is: Nagypénteken egész napos böjtöt tartanak, vagyis naplemente után esznek először.
Finnországban szokás, hogy a gyerekek tojásgyűjtő körútra indulnak Húsvétkor. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.
Németország
Németországban a miénkhez sokban hasonlítanak a húsvéti ünneplések. A templomi kötelezettségek után otthon együtt van a család, színesre festett tojásokat és süteményeket rejtenek el a kertben vagy a lakásban, és a gyerekeknek meg kell keresni ezeket.
Szokás volt régebben Húsvétkor máglyát rakni a kertben, sokan a megőrzött karácsonyfát is ekkor égették el. A későbbi lomtalanításnak és a tavaszvárásnak egyik ötvözete volt ez, a tél emlékét is elégették, hogy ne tudjon már visszajönni az évben.
Mexikó
A mexikóiaknál a Nagyhét két hétig tart. Az első hét (Semana Santa, vagyis Szent Hét) Húsvét napjáig tart. Ilyenkor országszerte körmeneteket és passiójátékokat tartanak, így emlékeznek meg Jézus utolsó napjairól.
A Szent Hét után közvetlenül jön a Húsvét (Pascua), ami Húsvét vasárnapjától következő szombatig tart, ekkor már a feltámadást ünneplik. Gyakoriak ezeken a heteken az utcai előadások, amelyek az egész város lakóit vonzzák. Kiemelten nagy figyelmet fordítanak a korhű díszleteknek és a szereplő színészek ruháinak.
Ausztrália
Ausztráliában a Húsvét őszre esik, így náluk nem terjedtek el a tavaszváró szokások. A télbúcsúztató szokásokon kívül a húsvéti nyúl figurája sem túl népszerű arrafelé, kártékonysága miatt ugyanis csak nagyon kevés helyen tartható.
Helyét a húsvéti szokások és szimbólumok között az Ausztráliában őshonos erszényes nyúl vette át, őt ábrázolják sok képeslapon is, sok ajándékot is neki tulajdonítanak. Az erszényes nyúl testalkata alapján az egérre, erszénye alapján a kengurura, füle alapján azonban valóban a nyúlra emlékeztet.
