Hűség magunkhoz
Elvek, szokások, és ősöktől tanult „ideológiák”, melyek tartást adnak, keretet – nos, ezekből az elvekből rakódik össze a mi hűségünk. Főleg tudatos, néha kevésbé tudatos mintákból.
Nagyon fontos dolog az elv, hiszen ez tartja össze életünket, határozza meg viselkedésünket. Ám néha hasztalan, sőt önpusztító, így ezeket az elveket érdemes időszakonként felülbírálni.
Akkor vagyunk igazából hűek önmagunkhoz, ha elveink az őszinteségre épülnek, nem pedig hazugságokra, féligazságokra, melyek adott esetben jobb pozíció eléréséért, a hatékonyabb érvényesülésért születtek.
Hűnek lenni önmagunkhoz annyit jelent, hogy néha nagyot csalódunk – leginkább magunkban – amit megbocsátással kell fogadnunk, nem önostorozással.
