Hogyan komposztáljunk?

A komposztálás lényege

A komposztálás lényege az, hogy a szerves hulladékot nem kell kidobni, hanem egy egyszerű, otthon elvégezhető módszer segítségével újrahasznosíthatjuk.
Ez egyrészt azért jó, mert az így előállított anyagból jó minőségű tápanyagot nyerünk, ami kiválóan alkalmas a növényeink ápolására és táplálására, másrészt pedig a környezetet is védjük a szemét menyiségének csökkentése és a természetes tápanyag használata segítségével.

Komposztra alkalmas anyagok

A komposztba szinte minden olyan szerves anyag belemehet, ami a háztartásunkban keletkezik, hiszen a komposztálás során ezek egésze újrahasznosul. Komposztálás nélkül ezek a közös szemétbe mennének, míg komposztálva hasznosak lehetnek számunkra továbbra is.
Komposztálásra alkalmas anyagok például a zöldségek és gyümölcsök héja vagy bármely más része, vagy akár a szobanövények lehullott levele, esetleg a levágott fű vagy az avar is.

Komposztra nem alkalmas anyagok

A komposztba ne tegyünk olyan anyagot, ami károsíthatja annak minőségét, vagy befolyásolhatja a komposztálás folyamatát. Ne tegyünk bele üveget, fémet vagy műanyagot, hiszen ezek nem bomlanak úgy, mint a szerves anyagok, sőt a földbe kerülve több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Ugyanígy ne tegyünk bele főtt ételek maradékait, különösen akkor ne, ha ezek húst (akár halat is) tartalmaznak. A kenyeret és a csontokat szintén inkább hagyjuk ki a komposztból. Ne tegyünk bele vegyszereket, festéket, elemeket, sőt pelenkát se.

Komposztálás biokémiai folyamata

A komposztálás egy olyan biokémiai folyamat, melynek során a különböző mikoorganizmusok, baktériumok, gombák, enzimek és a makrofauna az oxigén és a hőmérséklet segítségével lebontják a szerves anyagokat.
A mikroorganizmus olyan enzimet termel, amelyik képes lebontani a szerves anyagot, a gombák és enzimek a fás szárú darabok lebontásában vesznek részt, míg a makrofauna (például a bogarak és giliszták) az útjaikon keresztül biztosított levegőztetésért, valamint az anyag vegyítéséért és a tápanyagok kibocsátásáért felelnek.

Ideális komposztáló

A komposztáláshoz természetesen szükségünk van egy megfelelő komposztálóra is. Ez egy nagyobb tartály, amelyet házilag is elkészíthetünk, de lehet akár megvásárolni is valahol.
Fontos szempont, hogy olyan alja legyen, amely biztosítani fogja az átjárást a komposztálásban résztvevők és a komposztálandó anyag között. Felállítás előtt érdemes 5-10 cm vastagon fakérget tenni a komposztáló alá, hogy a szellőzés végig megfelelő legyen.

Komposzt struktúrája

Érdemes a komposztálóban felhalmozott rétegek közé 5-10 centi vastagon néhány lapát korábban készített komposztot tenni. Ez egyrészt segít megkötni a kellemetlen szagot, másrészt pedig biztosítja, hogy minden réteg megfelelően legyen ellátva a bontásért felelő mikorrorganizmusokkal.
Az ideális szerkezet elérése érdekében érdemes néhány havonta (3-4 havonta) átforgatni a komposztáló tartalmát, hogy az egyes rétegek összekeveredjenek és így az eredmény is egységesebb legyen.

A komposztáló hely kiválasztása

Igaz, hogy a komposzt szaga lényegesen gyengébb a szerves trágyáénál, ennek ellenére azért jár valamennyi szaggal. Ezért érdemes a szomszédunkat tájékoztatni arról, ha éppen a telekhatárnál jelölném ki a komposztáló helyét.
Fontos, hogy a komposztáló helyén legyen megfelelő a talaj: érdemes kerülni a homokos vagy agyagos talajt, valamit az egyenetlen felszínt. Ideális a félárnyékos, például a fák által árnyékolt területek, ami a közvetlen napsugárzástól és a kiadós esőzésektől egyaránt védi a komposztálót. Hasznos szempont a kiválasztásban az is, hogy legyen a közelben egy kerti csap is.

Komposztálás számokban

Statisztikák szerint egy átlagos, 100 m2-es telken élő család évente mintegy 500 kg komposztálható hulladékot termel, amiből jelenleg a családok legnagyobb része mintegy 100%-ot ki is dob, vagy eléget, mint például a szemetet vagy az avart.
Pedig mindössze 1 m2-t kellene feláldoznunk a kertünkben, és egy kis időt és figyelmet fordítani a háztartási anyagok újrahasznosításának lehetőségeire. Hát nem megéri?