Otthon / Szórakozás

Hogyan hatnak egymásra a különböző érzékszerveid?

Hogyan hatnak egymásra a különböző érzékszerveid?

Egyre több kutatás igazolta azt a tényt, hogy az érzékek bizony képesek egymásra is hatással lenni, csökkenteni vagy növelni egymás érzetének intenzitását. Vagyis finomabbnak érzünk ízeket különböző környezetben, és kevésbé fáj valami, ha közben mást is csinálunk. De vajon hogyan is befolyásolják egymást pontosan az ízlelés, a szaglás, a tapintás és a hallás és hogy hat ez a fájdalomérzetre? 

Szaglás és ízlelés

Mindenféle tudományos igazolás nélkül is talán az egyik legismertebb összefüggés a szaglás és az ízlelés között van. Vagyis a kellemes illatú ételek növelik étvágyunkat és a vágyat, hogy megkóstoljuk és élvezzük az ételt, míg a kellemetlen ízek képesek akár arra is, hogy teljesen elvegyék az étvágyunkat.
Mindez mögött természetesen nagyrészt az áll, hogy az embernek évmilliókig nem volt más lehetősége eldönteni egy ételről, hogy az romlott-e, csak az, ha megszagolta. Vagyis kialakult és máig stabilan él bennünk az az ösztön, miszerint rossz szag esetén nem akarjuk megenni az ételt.
A kísérletek szerint mindez az ösztön akkor is ugyanígy működik, ha egymástól teljesen elválik az étel és az illat, vagyis ha nem az étel rossz szagú, egyszerűen csak büdöset érzünk.

Ízlelés és látás

Várhatóan senkinek nem okoz meglepetést az a tény, hogy az esztétikusan elkészített és tálalt ételek szép, hangulatos környezetben fokozzák az étel élvezeti értékét, vagyis a szó szoros értelmében ínycsiklandozóak. Azon túl azonban, hogy egy szép teríték kedvet csinál az evéshez, ennél mélyebb összefüggések is léteznek.
Kísérletek eredményeinek hatására elfogadottá vált például az a tény, hogy egyes formák és egyes ízek között is lehetnek összefüggések. Ezek alapján a gömbölyű formákhoz édesebb ízeket társítunk, a savanyúakhoz pedig szögletesebb alakokat. Mindez fordítva is igaz: egy gömbölyű formában tálalt édességet hajlamosak vagyunk édesebbnek érezni, mint egy szögletesebb, élesebb alakban szervírozottat.

Hallás és ízlelés

A hallás pozitívan befolyásolja azt ízlelésünket, ráadásul több szempontból is. Az étkezéshez fontos nyugodt környezet érzetében nagy szerepet játszhat egy kellemes zenei háttér, mivel így nyugodtabban tudjuk élvezni az ízeket és az étkezést magát is, ha tudjuk, hogy kellő időnk lesz elfogyasztani mindent.
Ezen túl azonban a hallás máshogy is hatással lehet az ízlelésre, mivel kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy bizonyos dallamok bizonyos típusú ízek ízlelésének kedveznek. Nem meglepő módon az édes íz hatását tovább fokozza például a finom, mol-alapú muzsika, míg egy tempós és disszonanciákat is tartalmazó zenemű hallgatása közben a savanyút még savanyúbbnak érezzük.

Fájdalomérzet

Hogy a látás, szaglás, hallás és ízlelés komolyabban és mélyebben vannak összehangolva, mint ahogy azt korábban sejtettük, az még mindig jobban érthető, mint az, hogy ugyanezek az érzékek hatással lehetnek arra is, hogy a fájdalmat milyen szintig vagyunk képesek elviselni.
Kísérletekkel igazolták, hogy ugyanazt a fájdalmat lényegesen tovább bírjuk, ha közben kellemes zenét hallgatunk, vagy ha mi magunk szóban (vagy akár kiabálásban) levezetjük a kellemetlen érzésből eredő feszültséget.
Meglepő eredmény született azonban azzal kapcsolatban, hogy a fájdalomérzetet mi enyhíti leginkább: ez nem más, mint a kellemes illat. Vagyis ha jó illatot érzünk, a fájdalom nem tűnik akkorának, mint egyébként.

Minden mindennel összefügg

Persze mindig is tudtuk, hogy a kellemes környezetben szívesebben eszünk, és az sem újdonság, hogy a fájdalom ér bennünket, akkor azt egy kis kiabálással szoktuk ösztönösen enyhíteni. Mindezt szinte nap, mint nap gyakoroljuk, amikor a feszültséget hangos beszéddel vezetjük le, vagy amikor elmegy az étvágyunk egy kellemetlen szag vagy egy túl erőteljes zene hatására.
Az azonban mindenképpen újdonság, hogy érzékszerveink úgy vannak összekötve, hogy egyik hatásnak köszönhetően egy ételt akár édesebbnek is érezhetünk, egy fájdalmat pedig enyhébbnek. 

Tanulság

Az emberi test és annak reakcióinak kutatása természetesen itt még messze nem ért véget, és talán mind biztosak is vagyunk abban, hogy még számos meglepetésben lesz részünk saját magunkkal kapcsolatos tények megismerésének köszönhetően.
Annyi tanulsága mindenképpen van a fenti tapasztalatoknak, hogy mennyire fontosak a kellemes körülmények, az esztétikus és nyugalmat sugárzó környezet is abból a szempontból, hogy jól essen az, amit eszünk.
Vagyis a feszültség helyett inkább hallgassunk zenét, akár étkezés közben is, keressük a kellemes illatokat és cukor helyett inkább rendezzük gömbölyű alakzatba ételeinket. Ha ugyanis „kiszolgáljuk” érzékeinket, akkor mindezzel valójában magunknak okozunk igazi örömet és a saját hétköznapjainkat szépítjük és édesítjük meg – gyakran a szó szoros értelmében is.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást