Gyanítom, hogy nem voltam egyedül azzal, hogy furcsának tartottam az újszülöttel való társalgást, hiszen meglehetősen egyoldalú a beszélgetés, ha csak a szülő beszél. A gyerek nem nevet a poénjainkon, nem mondja meg, hogy nem volt olyan finom az ebéd. És a viszonylag kevés alvástól nem is olyan gördülékeny a beszélgetés.
Kevesebb pénz, kevesebb szó?
Aztán amikor már kezdenek ők is gügyögni, természetesebb számunkra, szülők számára is, hogy beszélünk hozzájuk, bár a tanulmányok azt mutatják, hogy néhány szülő még ilyenkor sem beszélget eleget a gyermekével, és ennek komoly negatív következményei lehetnek az agyra.
Az 1990-es évek közepén különleges felfedezést tett Betty Hart és Todd Risley. Különféle társadalmi helyzetű családokat látogattak meg két éven át havi rendszerességgel, és egy órányi hanganyagot rögzítettek a család életéből. Aztán a hanganyagokat elemezve úgy találták, hogy a legszegényebb háttérrel rendelkező családok gyerekei egyharmaddal kevesebb szót hallottak óránként, mint a gazdag családok gyerekei. Ez azt is jelenti, hogy a szegényebb gyerekek mire betöltik a negyedik életévüket, 30millióval kevesebb szót hallanak, mint a gazdag családok gyermekei. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. február 2. a numerológia szerint: nyitottabb vagy a kalandokra és a friss élményekre
Ha datolyát eszel, nem leszel vashiányos
Íme a 7 csillagjegy, mely remekel a konyhaművészetekben és kiváló szakács
Szülőkkel nyaralni? Na még mit nem! – Végül így lett rémálomból örök emlék a családi nyaralás
Noha ez a tanulmány messze nem reprezentatív, hiszen viszonylag kevés mintával dolgoztak a felmérést végzők, és az sem biztos, hogy valóban ilyen nagy lenne a különbség a négy éves korukig hallott szavak száma között. Másrészt az sem biztos, hogy a csecsemők profitálnak a felnőttek közötti beszélgetések tartalmából.
Neurológus kutatók mára felfedték, milyen válaszokat ad az agy arra, ha az újszülöttel beszélgetnek. Rachel Romeo, a Bostoni Gyermekkórház neurológus kutatója kimutatta, hogy a társalgás láthatóan pozitív hatással van az agyi fejlődésre. A családokban rögzített hangfelvételek a beszéd mennyiségét és a beszélgetés fordulatait is vizsgálta. Ezek alapján kiderült, hogy azok a gyerekek, akik több beszélgetést és több témát hallottak, jobban teljesítenek a szövegértési feladatokban. Ezeknek a gyermekeknek erősebb fehérje-kapcsolataik voltak az agyukban, a nyelvi fejlődés szempontjából fontos két fő területen, és ez megnövelheti a szövegfeldolgozás sebességét. Nem kérdés tehát, hogy a sok beszéd, a fordulatokban gazdag társalgás hozzájárul az agyunk fejlődéséhez.
