Hétköznapi problémák – Jogi fogadóóra hajléktalan embereknek

Hétköznapi problémák – Jogi fogadóóra hajléktalan embereknek

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Hétköznapi problémák – Jogi fogadóóra hajléktalan embereknek

Minden péntek délután kis csoport gyülekezik a Blaha Lujza téren. Ha esik, ha fúj, az Utcajogász-program önkéntes jogászai asztalukkal kivonulnak a térre, és két órán keresztül igyekeznek megoldani a fedél nélküli emberek jogi problémáit és tenni az őket érő túlkapások ellen.

A program, aminek az ötletgazdája A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan embereket tömörítő érdekvédelmi szervezet volt, ma már több mint hat éve nyújt jogsegélyt hajléktalan embereknek. „Először informális keretek között kezdtük, rövid tesztüzemben a Batthyány téren. Itt próbáltuk ki, hogy technikailag hogyan valósítható meg egy ilyen fogadóóra – tudtuk meg Kalota Ágnestől, az egyik első önkéntes jogásztól, aki csatlakozott a szervezethez. Végül három alkalom után élesben is elindult az Utcajogász, ekkor már a Blahán, ott, ahol ma is minden pénteken fogadjuk az ügyfeleket.”

Ágnes egy önkénteseket kereső felhívásra jelentkezve csatlakozott a szervezethez.

Mindig is szerettem volna önkéntes munkát végezni. Akkor kezdő ügyvéd voltam, jobban belefért az időmbe. Kerestem a lehetőséget és megtaláltam, mára pedig az életem része lett.” Azóta már jócskán bővült a program, az elmúlt hat évben tizenháromra növekedett az önkéntes jogászok létszáma. „Rendszeresen toborzunk, ilyenkor veszünk fel új jogászokat, az érdeklődőknek azonban részt kell venniük egy kétnapos képzésen, ahol amellett, hogy megismerjük egymást, átvesszük a fontosabb tudnivalókat, a szorosan idevágó jogi kérdéseket. Szituációs játékokban gyakoroljuk, hogy mi is zajlik egy ilyen ügyfélfogadáson, így gyorsan kiderül, hogy valaki rátermett-e a feladatra.”

Pénteken a Blahán

Az első alkalom óta csak egyszer, egy ünnepnap miatt maradt el az Utcajogász. Eldöntöttük, hogy többet ilyen nem fog előfordulni.” – meséli Ágnes. A megnövekedett létszám miatt most már váltásban is tudnak dolgozni, így az ügyelet megoldható. Ilyenkor nemcsak a két önkéntes jogász van jelen, hanem az AVM tagjai is, akik közül sokan maguk is hajléktalanok. „Gyakran merül fel olyan kérdés, amelyre mi nem tudunk választ adni, amely nem igazán jogi probléma, ilyenkor nagyon jó, hogy az AVM hajléktalan aktivistái is ott vannak, hiszen tudnak segíteni más ügyekben és a kapcsolatteremtésben is.”

Aki sorban áll a jogászok asztalánál, mindig sorra kerül. „Ez átlagosan öt-hat embert jelent. A legtöbb, akivel egy alkalom alatt foglalkoztam, tizenegy ügyfél volt, ez kimagasló szám. Nem csak fedél nélkül élőket, hanem olyan embereket is fogadunk, akiknek veszélyben van a lakhatásuk, de nem küldünk el senkit, aki hozzánk fordul. Ha nem a mi segítségünkre szorul, tehát nem él fedél nélkül, vagy lakásvesztés veszélyében, akkor tanáccsal látjuk el, esetleg elküldjük más segítő szervezetekhez.”

A hajléktalan embereket – mint elsődleges célcsoportot – minden jogi ügyében segíti a szervezet. „Olyan is előfordul, hogy egy fedél nélküli embernek a tartozása intézésben van szüksége segítségre, sokaknak megszüntetik az egyetlen bevételi forrását jelentő ellátását, és ezt kell visszaszerezni, de olyan is van, hogy valakinek nem engednek bankszámlát nyitni, vagy telefont venni. Ezekben az ügyekben is fordulhatnak hozzánk.”

Van, hogy hiába az élőlánc

A leggyakoribbak nem meglepő módon a kilakoltatással, lakásvesztéssel, lakhatással kapcsolatos problémák. Sajnos sokszor már késő bármit is tenni, és megtörténik a kilakoltatás, annak ellenére, hogy a lakhatási problémákat egy működő, állami bérlakáshálózattal meg lehetne előzni. Gyakran csak azért viszik végig mindenképpen a kilakoltatást, mert nem akarnak precedenst teremteni az engedékenységgel. „Ilyenkor hiába minden intézkedés, egyezkedés, tiltakozás vagy élőlánc, a lakóknak el kell hagyniuk az önkormányzati lakást.” Szerencsére Ágnes elmondása szerint hasonló, de jól végződő történetek is akadnak. „Az is előfordult, hogy már szerveztük az élőláncot a kilakoltatás ellen, megvolt az időpont is, hogy mikor kerül rá sor, majd az utolsó pillanatban kiderült, hogy sikerült megegyezniük a lakóknak, tárgyaltak az önkormányzattal és újrakötötték a bérleti szerződést.”

Szerző: Orcifalvi Anna Nóra

A teljes cikket a Családi Lap 2016 decemberi számában olvashatod el!

Zéró kilakoltatás

2016 májusában A Város Mindenkié és az Utcajogász csoport Zéró kilakoltatás című kampánya Civil-díjban részesült. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet a legjobb civil kezdeményezésekre és segítse a díjazottak kampányait, adományszerző tevékenységét.

Az Utcajogászt a következő számlaszámon lehet támogatni:

MagNet Bank 16200223-10050659-00000000

VIDEO Napcsókolta smink, a forró estékre

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!