Habzó szájú kommentelők, önmagukból kikelő szakértők és forrongó indulatok a kisboltban. Sokszor az ember azt érzi, akkora a feszültség, hogy elég lenne csak egy szikrának kipattannia, és berobbanna a város.
Pedig attól, hogy türelmetlenek vagyunk egymással, egészen bizonyosan nem lesz könnyebb a járvány.
Nem könnyű persze most senkinek. Az ismeretlen betegségtől való félelem már önmagában is elég lenne ahhoz, hogy megtépázza az idegeinket, de ehhez még jön az, hogy sokan nem tudják, meddig lesz még munkájuk – vagy éppen mikor lesz legközelebb – pontosan ki, hogyan és miképpen fogja kezelni őket vagy szeretteiket, ha megbetegszenek, vagy sikerül-e lemenni arra az egy hétvégére nyáron a Balatonra, ami egész évben a kikapcsolódást jelentette volna a családnak. Megannyi kérdés van, amire most nincs válasz, ami miatt aggódhatunk, és ehhez jön az, hogy sokan hetek, hónapok óta nem találkoztak a barátaikkal, családtagjaikkal, és hogy mennyire meg tud viselni egy ölelés hiánya, azt talán csak most értettük meg igazán.
Van, aki jobban, van, aki csak kicsit szenvedi meg ezt a mostani időszakot, de senkinek sem könnyű. A keserűség és a félelem pedig olyan hozzávalók, amiket ha egy nagy boszorkányüstben megkeverünk, aztán ilyen-olyan indokból egyesek még tüzet is raknak alatta, hogy a saját pecsenyéjüket sütögessék, gyilkos gőzök kezdenek keringeni a levegőben. Olvass még a témában
„A nőnek ez a luxus nem adatik meg” – ezért utálja a feleség, amikor a férje a kanapén tesped
„Ő mondhatta rám, hogy telt vagyok, de én neki nem, hogy alacsony” – miért akarhat egy férfi vékony nőt, de a nő ne akarjon magas férfit?
Melyik hónapban születettek közül kerülnek ki a legjobb és a legrosszab exek?
Ezért hiszek a második házasságom előtt is a szerelemben
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
