Hatalmas méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás

Hatalmas méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás

Címlap / Életmód / Egészség / Hatalmas méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás

Emlékszem arra, hogy az alsó tagozatos tanárnőm ránk ripakodott, amikor kidobtuk a megkezdett zsemlét a szemetesbe, mondván: tudod te, hány gyerek örülne ennek a zsemlének, hány gyerek éhezik a világban? Az igaz, hogy ez a 70-es évek végén volt, de a mai napig emlékszem erre, és igyekszem ezt szem előtt tartani.

Az elkeserítő adatok

USA-ban egy átlagos család havonta 50kg élelmiszert dob ki a szemetesbe. A világ többi részén sem jobb a helyzet: Angliában az élelmiszer egyharmada, Svédországban egynegyede kerül a szemétbe.
Magyarországon 1,85 millió tonna(!) élelmiszer kerül a szemétbe. Mindez érdemes lenne annak tükrében nézni, hogy ma az országban több százezer ember alultáplált és 10-15 ezer(!) gyermek éhezik.

Az élelmiszerek minősége

Az átlagember minőségi étkezésre törekszik, folyamatosan tájékozódik arról, hogy mi a legújabb diéta, melyek a legjobb táplálkozási módszerek. Olyan élelmiszereket vásárol, melyek eltarthatósága csak komoly vegyszerezéssel, génmanipulációval jöhet létre. Mégis az élelmiszerek, kész ételek nagy részét azért dobjuk ki a szemétbe, mert már ehetetlennek minősül szemünkben.
A helyzet az, hogy soha ennyi ,,szemetet”, mérgező anyagot nem ettünk, mint most. Még a háború alatt sem, amikor – nagymamám elbeszélése alapján – olyan nagy volt az éhezés, hogy voltak, akik a patkányt, macskát is megették a túlélés érdekében.

Élelmiszer, de hogyan?

Egyesek szerint az a jó élelmiszer, ami szép, egészséges kinézetű(!) már akkor, amikor megvesszük. Ez helytelen gondolkodási mód, hiszen egy kukacos alma egészségesebb, hiszen nincs permetezve. Sőt az is helytelen – pazarlás szempontjából – hogy leegyszerűsítjük a vásárlást, ami annyit tesz, hogy havi egy nagy bevásárlás alkalmával mindent be akarunk szerezni, amire szükségünk lehet, lehetőleg egy helyről.
Ez sem időben – hiszen több órán keresztül tart és sok minden kimarad –, sem spórolásban – hiszen mindig kerül plusz termék a kosárba – nem megfelelő. Egészséges táplálkozás szempontjából pedig végképp nem jó megoldás, hiszen csak az áll el hosszú ideig – elvileg – ami tartósítva, vegyszerezve, gén-módosítva van.

Felesleges halmozás

Annak tükrében, hogy nem tanultuk meg nagyszüleinktől a jól bevált módszereket a konzerválásra, eltarthatóságra, felesleges élelmiszert felhalmozni. Pedig tanulhattunk volna, hiszen anno nem volt hűtőszekrény, és kártevők – moly, rágcsálók – ellen is kellett védekezni.
A háborúkról, ama bizonyos időszakról mely a ,,fekete vágás”-ról híresült el, már nem is beszélek. Olyan receptek, főzési technikák, alapanyagokat helyettesítő anyagok, eljárások merültek feledésbe, mellyel ki lehetne küszöbölni szinte az összes ilyen jellegű problémát, mint a felesleges halmozás, az étel kidobálása.

Fogyasztói társadalom

Ez a legnagyobb csapda. Először elhitették velünk, hogy jólétben élünk – ez így is van, de mint minden, csak viszonyítás kérdése. Az alap jólétet meghatározták helyettünk, kijelölték, és mi ehhez képest viszonyítunk.
Aztán az elégedetlenség magvát ültették el bennünk – nem táplálkozunk helyesen, több pénzünk marad, ha multiban vásárolunk, stb. Ez nem csak a tartós fogyasztási cikkekre, kozmetikumokra, sokáig elálló élelmiszerekre vonatkozik, hanem mindenre. Így sok olyan dolgot, élelmiszert vásárolunk meg, amire valójában nincs is szükségünk. Ehhez még hozzá jönnek a leárazások, vevő csalogató trükkök.

Élelmiszer szabályozás és kényelem

Jó, ha megismerkedünk ezzel a két fogalommal. Az élelmiszer szabályozás azt jelenti, hogy szakértők határozzák meg, mi az, ami emberi étkezésre alkalmas. Megjelent az új élelmiszer és új élelmiszer összetevő fogalma is a köztudatban.
Új élelmiszer, vagy összetevő az, ami ipari feldolgozás eredményeként jön létre, táplálja az embert, és nem mérgezi. Ilyen élelmiszer gyakorlatilag nem kapható a boltokban, hiszen minden tartósítóról és eljárásról előbb-utóbb – jobb esetben – kiderül, hogy ártalmas az egészségre. A kényelem fogalma ezzel szorosan összefügg. Nem kell magyarázni.

Konklúzió

Vannak emberek az országban, akiknek még ebből a silány élelmiszerekből álló ételekből sem jut, hanem éheznek. Ez – többek között – azért van, mert csak olyan élelmiszereket lehet a rászorulóknak adni, ami élelmiszernek, sőt, jó minőségű élelmiszernek minősül a hivatalok szerint.
Tehát, azért, hogy az átlag, nem éhező ember a fogyasztói társadalom elégedett résztvevője, fogyasztója legyen, olyan mércét állítottak az élelmiszerek minőségét illetően, ami lehetetlenné teszi a jótékonykodást, viszont elősegíti az üzletet.

Lásd: a “bohócos” hamburgert kidobatják az alkalmazottakkal, ha kihűl, pedig még ehető. Az más kérdés, hogy egészségtelen melegen és hidegen egyaránt…

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást