A baba
35 évesen véget ért egy rövid kapcsolatom, amitől sokat vártam és tudtam, hogy meg kell hozzak egy döntést. Megkérdeztem az egyik exem – a legnagyobb szerelmemet, akivel barátok maradtunk – hogy nem vállal-e be velem egy gyereket. Mondtam, hogy nem kell fizetnie semmit, a nevét sem kell adnia és ha nem akarja, látogatnia sem kell, de én babát szeretnék és már nincs időm apukát keresgélni.
Belement és a kislányom már hároméves. Nem mondom, hogy nem nehéz egyedül, de tudom, mit vállaltam és a családom sokat segít. Az apja havonta kétszer látogatja, én pedig boldog vagyok, mert – ahogy terveztem – az anyasággal vált teljessé az életem.
