A harmadik szem tényleg létezik?

A harmadik szem tényleg létezik?

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / A harmadik szem tényleg létezik?

30 évvel ezelőtt hallottam először róla. Akkor még csak annyit lehetett tudni az elméletről, hogy ez egy olyan szerv, mellyel mást látunk, érzékelünk, mint valódi szemünkkel. Később már nevet is kapott a harmadik szem: tulajdonképpen ez a tobozmirigy, az agy közepén.

A tobozmirigy élettani szerepe

Funkciója a melatonin termelés és a fény érzékelése. A tobozmirigy szerkezete részben hasonlít a szeméhez. Fényérzékelő funkciója az evolúció során háttérbe szorult. A tobozmirigy a fény által keletkezett szerotonint melatoninná alakítja – természetesen, bonyolult módon.
A melatonin jót tesz az immunrendszer-készségeinek, az Alzheimer-kór tüneteit enyhíti, segíti a szív munkáját, javítja a keringést. Tehát számos élettani hatása van, melyek egy része még csak megfigyelés alatt van.

A harmadik szem és a fény

Az viszont tény, hogy a melatonin és szerotonin felelős az alvás és ébrenlét, valamint a meditatív állapotok egyensúlyáért. A tobozmirigy az agy koponyaalapi részében helyezkedik el. Feladata, hogy a látószerv által érzékelt fényre reagáljon a hormonális válasszal, mely alapján az ember ébren van, vagy alszik.
Tehát a biológiai óránkért, belső ritmusunkért felelős. Nappal a fény hatására a melatonin szint alacsonyabb, este pedig magasabb. A fény más, ébrenlétet elősegítő hormonokra is serkentőleg hat. Meditáció közben – mindegy, hogy mely napszak van – sok melatonin szabadul fel.

Melatonin

A melatonin szint, mivel a fáradság-éberség állapota többek között ettől a hormontól függ – sokban befolyásolja teljesítőképességünket, sőt, kedélyállapotunkat is, és álmosságot is okoz. A melatonin hat a test hőmérsékletére is. Maga a vegyület antioxidáns, emiatt – úgy vélik – rákellenes hatása is van.
A melatonin a bizonyíték arra, hogy az embernek – ugyan úgy, mint a növényeknek – szüksége van a napfényre, hiszen az közvetlenül befolyásolja a hormontermelést (szerotonin termelést).

Hórusz szeme

A tobozmirigyet Hórusz szemeként is szokták emlegetni, nem véletlenül. Számos képen láthatjuk a szinte tökéletes egyezést. Az egyiptomi rajzok Hórusz szemének ábrázolása egy az egyben egy ketté vágott tobozmirigyet, annak környezetét ábrázolják.
Ez viszont azt jelenti, hogy az Egyiptomi civilizáció idején, azaz 3000 évvel ezelőtt, legalább annyit, ha nem többet tudtak a tobozmirigyről, annak működéséről, mint most, a modern orvostudomány idejében. Egyesek úgy vélik, hogy a tobozmirigy a – idézem – ,,metafizikai harmadik szem biológiai szerve”. Tehát, egyesek úgy gondolják, hogy a harmadik szem a bizonyíték arra, hogy az ember több, mint test, mint evolúciós csoda.

Mire képes még a tobozmirigy

Képes egy olyan anyag előállítására, mely erős hallucinogén. Ez a DMT – dimetiltriptamin. Dél-Amerikában, a sámánok ezt az anyagot tartalmazó Ayahuasca növényt használtak arra, hogy olyan állapotba kerüljenek, melyben össze tudnak kapcsolódni a szellemvilággal.
Tehát ez a szerv olyan dolgokra képes, melyekre ha fény derül, az újabb dimenziókat nyit meg – vagy valóban egy új dimenziót, ám ha azt nem, akkor is egy teljesen más látásmódot, esetlegesen új gyógyászati lehetőségeket.

Némi furcsaság, mende-monda… igaz vajon?

Úgy tűnik, az emberi agy belsejében, főként a tobozmirigyben, kristályos szerkezetek találhatók. Az érdekesség az, hogy a kristályok információ és energiahordozóként hasznosíthatók, sőt, a legmagasabb rezgésszinten vannak az ásványok között.
A mondák szerint, az atlantiszi gyermekek úgy jutottak információkhoz, hogy speciális kristályokat szorítottak homlokukhoz, a harmadik szem közelében. Lehet, hogy a mondák hamisak, de az elgondolkodtató, hogy valaki, valamikor teljesen véletlenül pont ezt a módszert említette semmilyen mai modern technikai tudás nélkül.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást