🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
4/7 Mit lát a medve?
Február másodikához és a medvékhez – a világ egyes részein a borzokhoz, vagy éppen az erdei mormotákhoz – is népszerű hagyomány fűződik. A megfigyelés szerint ezen a napon a medve előbújik a barlangjából, és ha derűs nap van, azaz meglátja az árnyékát, visszafekszik, mert sokáig eltart majd a tél, ha viszont borongós az idő, akkor már közel a tavasz.
Ez a babona olyan közkedvelt, hogy rendszerint a híradó is beszámol arról, hogyan döntött az állatkert medvéje, noha a meteorológusok nem erősítették meg, hogy összefüggés lenne a február 2-i időjárás és a tavasz közeledte között.
5/7 Időjárás előrejelzés
Nem csak február másodikához kapcsolódik azonban az időjárást előre jelző népszokás, hanem 24-éhez, Mátyás napjához is.
A hagyomány szerint ha Mátyás jeget talál, feltöri, de ha nem talál, csinál – azaz, ha február 24-én fagy, akkor az idő hamarosan enyhül, de ha melegebb nap van, akkor zordabbra fordul az időjárás. Február 28-ról pedig azt tartja a mondás: Ha derűs Román napja, ég áldását bőven adja.
A február a szabályos években 28, a szökőévekben 29 napos, de a történelem során háromszor volt február 30-a is. Svédországban 1699-ben áttértek a julián naptárról a Gergely-naptárra, majd 1711-ben mégis visszatértek a julián naptárhoz, az elcsúszások miatt azonban hozzáadtak egy napot a februárhoz, így az 30 napos lett.
A Szovjetunióban 1929-ben forradalmi naptárat vezettek be, melyben minden hónap 30 napos volt, a fennmaradó 5, szökőévekben 6 nap pedig egyszerűen pihenőnap volt, ami egyetlen hónaphoz sem tartozott. A különös naptár mindössze két évig volt érvényben, de így ezen a területen 1930-ban és 1931-ben is volt február 30-a.
