Hányszor volt február 30-a? Érdekességek az év második hónapjáról

Hányszor volt február 30-a? Érdekességek az év második hónapjáról

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / Hányszor volt február 30-a? Érdekességek az év második hónapjáról

Februárhoz sok népi hiedelem és babona kötődik, és a napjainak száma miatt is eltér az év többi havától. Volt már azonban olyan a történelem során, amikor a február is 30 napos volt, de cikkünkből az is kiderül, mi köze a februári almahéj égetésnek a torokfájáshoz.

Balázsolás

A balázsolás hagyománya február 3-hoz, Szent Balázs napjához köthető. Régen ezen a napon almahéjat vetettek parázsra, hogy annak a füstje elűzze a gonoszt a torokfájós gyerek közeléből.
Szintén gyakori volt az is, hogy ezen a napon a pap két gyertyát tett keresztbe a beteg gyerek álla alatt, és imát mondott Szent Balázshoz. A hagyomány különösen abban az időben volt aktív, amikor a torokgyík még nehezen kezelhető, nem ritkán halálos betegségnek számított.

Szent Bálint napja

A február máig egyik legismertebb jeles napja február 14., Szent Bálint napja, vagy Valentin-nap.
Szent Bálint a szerelmesek védőszentje, az angolszász kultúrkörből pedig mára csaknem az egész világon elterjedt a hagyomány, miszerint ilyenkor a szerelmesek, a közeli barátok apró ajándékokkal lepik meg egymást.

Karnevál és busójárás

A február hagyományosan a farsang és a karneválok időszaka, melyekből talán a velencei és a riói a leghíresebb. Magyarországon a busójárás számít különleges hagyománynak.
A mohácsi hagyomány az UNESCO szellemi örökség listáján is szerepel, lényeges elemei a jelmezes vonulás, valamint esténként a tél máglyán való elégetése.

Mit lát a medve?

Február másodikához és a medvékhez – a világ egyes részein a borzokhoz, vagy éppen az erdei mormotákhoz – is népszerű hagyomány fűződik. A megfigyelés szerint ezen a napon a medve előbújik a barlangjából, és ha derűs nap van, azaz meglátja az árnyékát, visszafekszik, mert sokáig eltart majd a tél, ha viszont borongós az idő, akkor már közel a tavasz.
Ez a babona olyan közkedvelt, hogy rendszerint a híradó is beszámol arról, hogyan döntött az állatkert medvéje, noha a meteorológusok nem erősítették meg, hogy összefüggés lenne a február 2-i időjárás és a tavasz közeledte között.

Időjárás előrejelzés

Nem csak február másodikához kapcsolódik azonban az időjárást előre jelző népszokás, hanem 24-éhez, Mátyás napjához is.
A hagyomány szerint ha Mátyás jeget talál, feltöri, de ha nem talál, csinál – azaz, ha február 24-én fagy, akkor az idő hamarosan enyhül, de ha melegebb nap van, akkor zordabbra fordul az időjárás. Február 28-ról pedig azt tartja a mondás: Ha derűs Román napja, ég áldását bőven adja.

Február 30.

A február a szabályos években 28, a szökőévekben 29 napos, de a történelem során háromszor volt február 30-a is. Svédországban 1699-ben áttértek a julián naptárról a Gergely-naptárra, majd 1711-ben mégis visszatértek a julián naptárhoz, az elcsúszások miatt azonban hozzáadtak egy napot a februárhoz, így az 30 napos lett.
A Szovjetunióban 1929-ben forradalmi naptárat vezettek be, melyben minden hónap 30 napos volt, a fennmaradó 5, szökőévekben 6 nap pedig egyszerűen pihenőnap volt, ami egyetlen hónaphoz sem tartozott. A különös naptár mindössze két évig volt érvényben, de így ezen a területen 1930-ban és 1931-ben is volt február 30-a.

Február az irodalomban

A február hó több művészt is megihletett, a tél végi időszakot Radnóti Miklós így festi le Február című versében:
Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást