A halálközeli élmények több szempontból is izgalmas témának számítanak a világ minden táján. Egyrészt azért, mert az ilyen történeteket megismerve jogosan számíthatunk arra, hogy megtudunk valamit arról, ami ránk is vár, ha eljön a mi időnk. Másrészt vannak, akik egészen meglepő eseményekről, érzésekről számolnak, miután visszatérnek az életbe. A tudattal kapcsolatban sok új tanulmány születik manapság. A legfrissebb elméletek szerint nem az agy, hanem a tudat az, ahol az emlékeink tárolódnak. Az agy inkább a hozzáférési egység, hasonlóan egy rádióvevőhöz. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy nem számítógépes lemezmeghajtóként tároljuk az emlékeket, hanem egy adott érzelemhez kapcsolódóan.
3/4 Testen kívüli élmény motorbaleset után
Az NDERF emlékleírások egyike egy haditengerésztől származik, akik motorbalesetet szenvedett. „A baleset a bázison kívül történt. Csak arra emlékszem, hogy felülök a motorra, majd mentősöket látok a fák között, akik körülöttem dolgoznak és a hordágyra tesznek. Hallottam, ahogy számolnak: egy, kettő, három.
A testem felett lebegtem, erős, fehér fényt láttam magam körül és egy férfit fehér köpenyben, akiről azt gondoltam, csakis Jézus lehet. Olyan békét éreztem, amilyet még soha. Szürreális volt. Úgy tűnt, minden megállt és az idő nem létezik, azt hiszem, ez volt a legcsodálatosabb nyugalom, amivel valaha találkoztam.
Vannak, akik azt mondják, hogy a halálközeli élményben életüket látják felvillanni maguk előtt, én nem tapasztaltam ilyet. Jézus kinyújtotta a kezét és azt mondta: még nem jött el a te időd. Aztán visszatértem a testembe, és nincs is más emlékem a balesetről” - mesélte Renata.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!