Mindent a pénz mozgat – az egész világot! Tudta ő ezt jól, ahogy azt is, hogy a családja nem bővelkedett azon anyagi javakkal, amelyek a gondtalan életet biztosíthatták volna számukra. Gondtalan? Nem is sejtette milyen lehet gondtalannak lenni.
Nem. Nem tartotta magukat szegénynek, hiszen minden nap került friss étel az asztalra, be tudták fizetni a számláikat, volt pénzük ruhára, gyógyszerre, alapvető dolgokra. De. De nem volt olyasmire, ami ma már minden gyerek életében természetes résztvevőként jelen volt: mobiltelefonra, számítógépre, mozira, gyorsétkezdére. Igen. Ott álltak most is a nagy színes kirakat előtt, orrukat szinte az üvegre tapasztva, meginduló nyálelválasztással nyeldekelve, s tudta: nem jut rá.
– Anya! Azt ígérted, hogy a szülinapomon bemegyünk ide…– suttogta elhaló hangon negyedikes kisfia, miközben a tekintetével nyomon követte egy hatalmas hamburger útját a pulttól, a közeli asztalig.
– Fogd be a szád! Mit nyafogsz mindig! – rúgta bokán a nővére, majd erővel elrángatta a kirakattól. – Gyere! Van otthon paprikás krumpli tegnapról. Az finomabb, mint ez a műkaja. És egyébként is – már megkaptad az ajándékodat…
– Hát kicsim, az csoda lenne, ha bemehetnénk… – jegyezte meg.
– De Te mindig azt mondod, hogy hinni kell a csodákban! – érvelt a kisfiú, emlékeztetve édesanyját arra, amit mindig mondogat, ha bajban vannak.
Nem. Nem mehetnek be. Mert akárhogy is – a legkisebb menüvel számolva – öt személyre annyiba kerülne a kiruccanás, amiből egy hétre való alapanyagot megvásárolhatna az ebédhez és a vacsorához.
– A többiek minden hétvégén itt esznek! Mi miért nem megyünk be soha?
Sajnálattal nézett kisfia égszínkék szemeibe. Annyi vágyakozás, annyi lemondás, annyi szomorúság sugárzott felé, hogy szinte beleborzongott. Végső soron nem olyan nagy kérés, amit szeretne – legfeljebb egy hétig vajas kenyéren élünk majd – jutott elhatározásra.
– Gyertek! Bemegyünk. – fordult sarkon, és határozott léptekkel elindult az ajtó felé.
– De anya… Nem lehet… – nézett rá csodálkozva a legkisebb lány, de ő elmosolyodott.
– Mindent lehet… Ha a csodákban lehet bízni, akkor a valóságban feltétlenül élni kell a lehetőségekkel.
…
Este boldogan és elégedetten hajtotta álomra a fejét. A világon nem volt annyi pénz, amivel megfizethető lett volna az a boldogság, és öröm, amit gyerekei szemében látott…