Gyermekkorban azonban nem egyértelműen mérhető az intelligencia, hiszen a gyerekek nem tudnak sokáig koncentrálni, és sokszor előfordul az is, hogy hangulatuk, esetleg bármi más esemény annyira befolyásolja figyelmüket és teljesítményüket, hogy az eredmény nem tükrözné tényleges agyi képességeiket.
Sokkal egyszerűbb és biztosabb módja viszont gyermekünk IQ-jának felmérésére az, ha elbeszélgetünk vele, kérdezgetjük, és figyeljük a válaszait, reakcióit. Íme néhány olyan ötlet, amikkel feltérképezhetjük gyermekünk intelligenciáját, nem utolsó sorban pedig jobban megismerhetjük gondolkodásmódját, most kialakuló személyiségét.
Érdemes ezeket a kérdéseket, témákat többször is felvetni, kis idő elmúltával és megfigyelni, hogy mennyit tanult a korábbi beszélgetésből. A kérdések első sorban alsó tagozatosoknak ajánlottak. Nagyon fontos, hogy figyeljünk arra, mennyire tud a kérdésekre koncentrálni. Ha épp akkor nem tud, akkor folytassuk legközelebb, de semmiképpen se következtessünk ilyenkor az IQ-jára.
Mi történt tegnap?
Figyeljük meg, hogy összefüggően meséli e el a napot, hagy e ki esetleg a történet szempontjából fontos információt. Ha nem teljes a történet, kérdezzünk rá a részletekre, és nézzük meg, hogy az információk kitisztulnak vagy inkább összekuszálódnak.
Miért volt konfliktusa a másik gyerekkel?
A cél egy, a közelmúltban történt konfliktushelyzet, igazságtalanság elmeséltetése, ami közte és egy másik személy között történt. Figyeljük meg, hogy érti e a gyerek, hogy mi volt az alapprobléma, és hogy utólag hogyan véleményezi a konfliktust. Ha inkább csak más véleményét mondja (pl. a verekedésről hogy nem szép dolog) akkor kérdezzük meg, hogy ő maga mit gondol. Nagyobb (10 éves) gyerek esetén megkérdezhetjük, hogy vajon a másik fél helyében hogy mesélné ugyanezt?
Elképzelhető, hogy a másiknak is igaza van a saját szempontjai alapján?
Szavak használata. Érdemes a gyerek által használt szavakra visszakérdezni, megkérdezni, hogy szerinte pontosan mi a jelentésük, és megkérni, hogy mondjon velük új mondatokat. Érdemes magunkat az anyaszerepből kivonni ilyenkor, például mondjuk azt, hogy anya most egy marslakó, aki nem érti a nekünk természetesnek tűnő összefüggéseket, ezért az alapoktól kell elkezdenie a magyarázatot. 
Kedvenc mesehős
Kérdezzük meg, hogy melyik a kedvenc meséje, és abból ki a kedvenc mesehőse. A lényeg akkor jön, mikor megkérdezzük, hogy miért, és megfigyeljük, milyen szempontok alapján és milyen logikai összefüggésben magyarázza el nekünk.
Problémamegoldás elképzelt szituációban
Kérjük meg, hogy képzeljen el egy szituációt, és mondja el, mit tenne, ha az bekövetkezne. Például ha ellopnák a táskáját, vagy elhagyná a lakáskulcsát, és nem tudna hazajönni, mit tenne. Mindig kérdezzünk rá az egyes információk miértjére is.
Erkölcsi kérdések
Kérdezzük meg, hogy mit tenne, ha olyan döntéshelyzetbe kerülne, ahol erkölcsi érzékét kellene használnia. Például ha találna valamit az utcán (telefont, táskát, pénztárcát, stb.), mit csinálna vele. Vagy ha egy kedves ember ajándékot adna neki, vagy elhívná valahova, mit tenne?
Rokonsági fokok
Már óvodában is, de alsó tagozatban már mindenképpen érdemes kérdezgetni a családon belüli rokoni viszonyokról. 8-10 éves gyerekek már általában tudnak válaszolni olyan kérdésekre, mint például: „a te keresztmamád kije anyukádnak?”. Ezzel azt is meglátjuk, hogy mennyire tudja más nézőpontból is nézni a viszonyokat, vagyis hogy aki neki az anyukája, ugyanaz a személy másnak a testvére is lehet.