Azt hiszem, akkor kezdtem el érezni a koromat, amikor azok a dolgok, amiket az „öregek” mondogattak, fokozatosan elkezdtek értelmet nyerni.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/10 Van otthon
Úristen, mennyire idegesített, amikor kérleltem anyámékat, hogy vegyenek nekem sajtburgert a mekiben, ők meg leoltottak azzal, hogy „van otthon kaja.” Most kikészítenek a gyerekeim, akinek a kedvencét főzöm hétvégére, ők pedig pizzát akarnak rendelni.
2/10 Szunnyadás
Apám hétvégenként elvitt moziba és mindig mérges voltam rá, amiért az film első tíz percében elaludt minden alkalommal. Úgy gondoltam, nem jó apa, mert így meg sem tudom beszélni vele utána a filmet. Most, felnőtt fejjel a szívem megszakad, ha ez eszembe jut, mert tudom, hogy a heti meló után hullafáradt volt, de akkor is elvitt moziba, mert tudta, hogy imádom a filmeket.
Mindig vállat vontam, amikor nagyi vagy anya mondta, hogy tegyem el emlékbe a képeslapokat, amiket kapok, nem értettem, miért lenne olyan fontos az, hogy valaki küldött nekem egy sort a nyaralásáról. Ma már ezek a kedvenc emlékeim, párás lesz a szemem, ha a kezembe fogok egy kézzel írt, szép képeslapot. Az egykor jelentéktelen dolgok idővel tényleg kinccsé válnak.