A gyerekek és a szex – avagy mit, hogyan és mikor

A gyerekek és a szex – avagy mit, hogyan és mikor

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / A gyerekek és a szex – avagy mit, hogyan és mikor

A szex sokszor még mindig tabu témának számít a felnőtt társadalomban. Ez persze kihat a gyereknevelésre is, és sokszor megakadályozzuk, hogy a gyerekünk egészséges érdeklődését kielégítse. Ésszerű keretek között ez tökéletesen normális igény, így ne álljunk be a sorba, és ne nyomjunk el egy ösztönös érdeklődést csak azért, mert „ezt nem illik”.

Magához nyúl

Bizony, egy egészen kicsi gyerek is előfordul, hogy magához nyúl. Ez persze nem azt jelenti, hogy a célja az orgazmus elérése. Csupán arról van szó, hogy a teste már egész kicsi korától kellemes érzéseket küld az agyba, amikor az intim területekhez ér a gyerek. Ez igaz mindkét nem esetében. A „trend” ugyanis érdekes.

Amikor a kisfiúk magukhoz nyúlnak, vagyis mondjuk halacskáznak a medencében, akkor a család egyöntetűen tapsol és nevet, hiszen milyen aranyos a csöppség, milyen korán kezdi. Amikor azonban a kislányok keze téved a combjaik közé, akkor az emberek többsége felhördül, megbotránkozik, és rászól a kicsire, hogy ezt nem illik, nem szabad, sőt, akár a kezére is rácsap.

Ez egyáltalán nem célravezető, hiszen az emlékeiben az marad meg, hogy minden, ami a szexuális örömökhöz tartozik, az tilos és illetlen, így nem lesz képes megélni egy egészséges és aktív szexualitást. Amikor a gyerekek ilyen fiatal korban magukhoz nyúlnak, az még koránt sem egyenlő azzal, amikor egy kamasz magára zárja a fürdőszobaajtót.

Hagyni kell őket, hiszen teljesen ártatlan a dolog, és ráadásul hasznos, hiszen az egészséges szexuális fejlődésükhöz ez is hozzátartozik.

Papás-mamás

Az is természetes, amikor egy kisgyerek érdeklődik a másik nem iránt. Itt sem kell rosszra gondolni, csupán arról van szó, hogy megdöbbenve veszi tudomásul, hogy az, ami neki van, az másnak nincs, vagyis létezik teljesen különböző kisgyerek is rajta kívül.

Ezek az első élmények nagyjából olyanok, mintha mi szembesülnénk egy idegen lénnyel. Persze, hogy kíváncsi, és látni, sőt megfogni is szeretné azt a különbséget, amit éppen felfedezett. Ez nem baj, hagyjuk csak nyugodtan (persze ésszerű keretek között) hogy ismerkedjen a nemiség fogalomkörével. A papás-mamás játékok is mind ezt az ismerkedést szolgálják, és tanulási folyamatként működnek, hiszen a gyerekek másolják az otthon látottakat.

Ezek a szituációk a társadalmi elvárások miatt nem éppen illendőek, pedig egy 4-5 éves gyereknek még vajmi kevés fogalma van a lányok és fiúk közti kapcsolatról, hol van még ehhez a szexualitás.

Az meg mi?

A gyerekek nem tekintik tabunak a szexualitást, hiszen azt sem tudják mi az. Amikor gyereket vállalunk, arra is fel kell készülni, hogy egyszer-egyszer kínos kérdéseket szegez nekünk. Ne feledjük el, a gyerek nem buta, csak kicsi, megérti, ha elmagyarázzuk.

Ehhez csupán az kell, hogy a magyarázat ne a szakzsargont adja vissza, hanem a kicsi saját szavaival mutassunk utat. Sokkal többre megyünk, mintha a válasz annyi lenne: majd ha nagy leszel, elmondom.

Mikortól beszélhetünk komolyan a témáról?

A szülők egyik nagy félelme, hogy vajon mikor kell felvilágosítani a gyereket. Mert ugye, ha túl korán tesszük, akkor mintha csak biztatnánk, ha meg túl későn, akkor halottnak a csók… a szexuális felvilágosítás azonban még nem jelenti azt, hogy a gyerekünk neki is kezd a hallottak kipróbálásának.

Az időpont azonban valóban fogas kérdés.

Nagyanyáink idejében 17 – 18 évesen történt meg, és ez akkoriban tökéletes is volt. Az iskolákban, miután bevezetésre került a rendszer, 15 – 16 éves korban történt. Még ez is rendben volt, csakhogy az idő haladt, a világ felgyorsult, az iskola viszont ebből a szempontból lemaradt. A gyermekpszichológusok nagyjából 10 éves korra teszik azt az időt, amikor érdemes elbeszélgetni csemeténkkel a szexualitásról, ugyanis manapság nem ritka, hogy a gyerekek 13 éves koruk körül szerzik az első tapasztalataikat.

Ezen persze lehet csodálkozni, megbotránkozni, de gondoljunk csak bele: ha már szexbe kezd – akármilyen formában is – nem jobb, ha legalább azt tudja, mit csinál, vagy hogy hogyan védekezzen? Mert sajnos azt megakadályozni, hogy kipróbáljon valamit, amit nagyon akar, bizony nehéz feladat. Egy darabig vissza tudjuk fogni, azonban egy idő után már nem tehetünk egyebet, mint megelőzünk, és izgulunk.

Tanuljon a hibáiból

Mint tudjuk, az ember a legjobban a saját hibáiból tanul. Ez igaz a szexualitásra is. Tény, itt vannak olyan hibák, amiket semmi esetre sem szabad elkövetni, de vannak szép számmal olyanok is, amiket azonban szinte el kell. Ez persze nem egyszerű, hiszen a gyerekünket óvni szeretnénk a csalódásoktól és a sérülésektől, de ez úgyis lehetetlen. A hibákat el kell követni legalább egyszer, hogy valóban tudjuk, ez nem jó.

Hogy akkor mégis mit tehet a szülő? Beszélget. Kötetlenül, mindenről, ami a gyereket érdekelheti. Elmondja a véleményét és tanácsot ad, de tiltani nem érdemes. Előbb vagy utóbb eljön az az időszak, amikor a gyerek már csak azért is megteszi, amit mi tiltottunk, és ezzel adott esetben sokkal nagyobb kár éri, mintha segítettünk volna megérteni, ha beszéltünk volna róla.

Tabu

Alapvetően a gyerekünkkel való kapcsolatban nem kell, hogy beszélgetési tabuk legyenek. Vagyis ha a gyerek, legyen akármilyen kicsi is, kérdez, akkor érdemes válaszolni, az ő szavaival. Sokszor az keveri „bajba” a csemeténket, hogy egyszerűen nincs kellő információja, mivel otthon ez nem volt beszédtéma, ezt nem lehetett megkérdezni, hiszen választ sohasem kapott. Pedig ez baj.

Ahhoz, hogy egy gyerek tanuljon, kérdeznie kell, és ha erre mindig elutasítást kap, akkor majd inkább kipróbálja azokat a dolgokat, amikről nem beszélhetett. A természetes kíváncsisága így is – úgy is hajtani fogja, ezért inkább segítsük, mint hátráltassuk.

Ha nincsenek tabu témák, akkor a gyerek bizalma is sokkal mélyebb lesz, és olyan dolgokban is hozzánk fordul, melyekkel ellenkező esetben a barátaihoz menne, valószínűleg rossz tanácsért.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást