Több országban, köztük egyébként Magyarországon is van lehetőség arra, hogy például a gyed idejére az apa maradjon otthon a gyerekkel, mégis ritka, hogy valaki él ezzel a lehetőséggel. De vajon miért?
Thekla Morgenroth, az Egyesült Királyság Exeteri Egyetemének társadalmi és szervezeti pszichológia karának munkatársa szerint a nemi sztereotípiák fennmaradtak. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a munkahelyi nemi szerepek jelentősen megváltoztak, sokkal nagyobb számú nő lépett be és maradt ott a munkapiacon.
„A nőket már nem tekintik kevésbé kompetensnek, de továbbra is szociálisabbnak – melegnek, ápolónak és gondozónak – tekintik, mint a férfiakat. Alkalmasabbnak tartják őket olyan szerepekre, amelyek megkövetelik ezeket a tulajdonságokat, például a gyermekgondozás” – mondta el véleményét a szakértő.
Ez – mondja Morgenroth – számos módon befolyásolhatja a szülői szabadsággal kapcsolatos döntéseket.
„Először is, a nők és a férfiak internalizálhatják ezeket a sztereotípiákat. Ez azt jelenti, hogy a férfiak azt gondolhatják, hogy lennének elég jók egy csecsemő gondozásában. Női partnereik természetesen szintén támogathatják a nemi sztereotípiákat. Visszatarthatják férfi partnereiket a szülői szabadságtól, mert nem gondolják, hogy képesek lennének a feladatra. ”
Kulcsfontosságú tényező, hogy a nemi sztereotípiák nemcsak leíróak, hanem előíróak is; jelzik, hogy milyen nőknek és férfiaknak kell lenniük – ideértve azt az elképzelést is, hogy a férfiaknak a család helyett a munkát kell előtérbe helyezniük.
„A szülői szabadságot igénybe vevő férfiak ezért hátrányos helyzetbe kerülhetnek, és azt gondolhatják róluk, hogy gyengék, vagy nem eléggé elkötelezettek a karrierjüket illetően, ami munkahelyi következményekkel járhat, például leépíthetik vagy nem veszik komolyan őket” – mondja Morgenroth.