Sokféle veszteséggel szembesülhetsz földi pályafutásod alatt, pl.: haláleset, maradandó egészségkárosodás, szakítás, válás, költözés, munkahely elvesztése, ballagás, iskolaváltás, anyagi helyzet megváltozása etc. Különböző intenzitásúak lehetnek, de ami közös bennük, hogy felborzolják a kedélyeidet, valamint igénylik az idődet és a figyelmedet. Ugyanis csak akkor gyógyulhatsz meg, ha foglalkozol velük. Idővel megtanulhatod, hogy milyen igényeik vannak, hogyan viszonyulj hozzájuk, és mit tegyél illetve, hogy mit kerülj el, mert csak ártanak.
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
Valószínűleg legtöbben egészen kicsi korunkban morzsákként kezdjük el összeszedegetni, majd magunkba építeni a veszteségkezelés stratégiáit. A szülőknek és a korai kapcsolatoknak meghatározó szerepe van ebben, mert ezek vetik el a későbbi szokások magvait.
Tehát van néhány mondat, illetve az ezekhez fűződő sugallatok, amik mélyen és tudattalanul gyökereznek bennünk. Nem rossz szándékból mondjuk, hanem mert ezeket hallottuk, ezeket kaptuk útravalóul és még nem gondolkodtunk el a mögöttes jelentésükön, különösképpen azon, hogy akár károsak is lehetnek. Figyelj ezentúl rájuk, ha téged vigasztalnak, és legyél óvatos, hogy ne alkalmazd, amikor másnak próbálsz segíteni.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Ostobaság lenne erőnek erejével visszafognod magadat, mert őrületes feszültséget fog gerjeszteni benned. Sírj csak nyugodtan, ha szükségét érzed. Ha szabad utat engedsz a könnyeidnek, akkor eljön a pillanat, amikor már azt veszed észre, hogy elapad a forrás. Meg fog állni magától, erőltetni semmit sem kell, inkább hagyd távozni azt, ami menni akar. A félelem az oka annak, hogy a többiek nem akarják látni, hogy szomorú vagy, és sírsz.
Nekik is megvannak a démonaik, azok a feldolgozatlan, szőnyeg alá söpört veszteségek, amiket még nem volt módjuk kibogozni. A sírásod felébresztené a szívüket, és rezonálnának a fájdalmadra, és akkor egy csónakban eveznétek. Rettegnek attól, hogy eluralkodik rajtuk a szomorúság és nem tudnak megszabadulni tőle. Ez alaptalan, mert ha bátran beugrasz a lelked tengerébe és elengeded magad, nem fogsz elsüllyedni. A víz feldob a felszínre, és csodálatosan megtisztulva léphetsz ki a partra.
2/6 „Kapsz másikat/ Jön helyette más /Egyél inkább egy sütit”
Bármely életkorban hallhatunk ilyen és ehhez hasonló vigasztalásokat, de ezek azért károsak, mert azt sugallják, hogy el kell terelned a figyelmedet a jelen valóságod megéléstől, mert az valamiért nem helyes. Jobb, ha nem szoksz rá, hogy valami „mással” pótold a hiányt vagy enyhítsd a feszültséget. Mivel egy idő után úgy fogod gondolni, hogy képtelen vagy nélküle élni, és nem tudsz önmagad szembenézni a problémáiddal. Ezekkel a meglátásokkal pedig csak tovább rombolod magad, és csak görgeted magad előtt az egyre hatalmasabbra növő láthatatlan hógolyódat.
A következmény az lesz, hogy mivel ezek nem engedik, hogy feldolgozd és kiadd magadból az érzéseidet, tartósan beköltözik az életedbe a hiány érzése, minden részedben érezni fogod, de nem tudatosan. És valójában nem tudsz szívből örülni annak a „hiánypótlónak” sem, mert nem tettél rendet magadban, nem zártad le a kapcsolatot a másikkal. Új, egészséges köteléket azt követően leszel képes kiépíteni, ha az előzőt minden szinten elengedted.
3/6 „Légy tekintettel a többiekre!/ Gondold át magadban!/ Hagyjátok magára, most egyedüllétre van szüksége”
Azt adják a tudtodra ezekkel, hogy nekik is van elég bajuk, amikkel nem akarnak, vagy nem tudnak szembenézni, és isten ments, hogy ezeket eszükbe juttasd. A félelem furcsa dolgokra veszi rá az embert, próbálnak hárítani, távoltartani, eltávolodni. Viszont te az elutasítás nyomán arra döbbensz rá, hogy nincs helye az őszinte megnyilvánulásoknak, mert nem veszik jónéven, ha fájdalmasan siránkozol. Pedig semmi sem szükségesebb annál, mint hogy kiönthesd a szíved valakinek, akiben megbízhatsz, aki figyelmesen és empatikusan meghallgat.
Ezért utána készségesen igyekszel tekintettel lenni rájuk, elvonulsz, senkivel sem mersz már beszélni a kínzó gondolatokról. Próbálod csillapítani valamivel az érzést, de hasztalan időpazarlás. Ebből csak akkor szabadulsz, ha végig haladsz az úton. A gyász nem kell, hogy magányos tortúra legyen, próbálj meg találni valakit, akire számíthatsz, aki szükség esetén meghallgat, és ha szeretnéd esetleg akár át is ölel. Akár felvetheted egy barátodnak vagy ismerősödnek, hogy köthettek egy kis szövetséget, ami a lelki gyógyulásotokat helyezi előtérbe. Szükség esetén találkoztok és meghallgatjátok egymást. Szinte mindenkinek vannak feldolgozatlanul „eltemetett” veszteségei, tehát hozakodj elő az ötlettel bátran.