2. A panaszkodás, mint észrevétlen megerősítés
Ismerős lehet a jelenet: reggel felkelsz, és az első mondatod az, hogy megint nincs elég időd, megint nincs elég pénzed, megint egyedül vagy. Ezek a mondatok ártalmatlannak tűnnek, hiszen csak leírják a valóságot, nem gondolod komolyan negatív kívánságnak. Csakhogy a tudatalattid nem különbözteti meg a panaszt a szándéktól.
Amit ismételgetsz, azt megerősítésként könyveli el, és ennek megfelelően rendezi be a valóságérzékelésedet is.
A panaszkodás emellett társas jelenség is: sokszor épp azért osztjuk meg a nehézségeinket másokkal, mert az összekapcsol, együttérzést vált ki, egyfajta közösséget teremt a bánatban. Csakhogy ha ez válik az egyetlen csatornává, amin keresztül figyelmet és törődést kapsz, akkor a tudatalattid megtanulja, hogy a hiány, a baj az, ami közelebb hoz másokhoz. Így akaratlanul is ragaszkodni kezdesz azokhoz a helyzetekhez, amelyekről panaszkodhatsz, mert azok biztosítják számodra az érzelmi kapcsolódást.
Nem arról van szó, hogy soha ne beszélj a nehézségeidről, hanem arról, hogy figyeld meg, mennyi időt töltesz azzal, hogy a hiányt szavakba öntöd ahelyett, hogy a már meglévő jóra irányítanád a figyelmedet. Olvass még a témában
A horkolás miatt kezdtünk külön aludni, aztán észre sem vettük, hogy elidegenedtünk egymástól
Harmónia és sikeres együttműködések: ez vár rád a munkában októberben a csillagjegyed szerint
Nullától tízig: ennyire vagy kompatibilis a hónap szülötteivel, a Mérlegekkel
Ezekkel az apró mindennapi lépésekkel te is rengeteg áramot spórolhatsz
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
