Mélyen a Csendes-óceán sötétjében, nagyjából egy 1,6 km-rel a víz alatt, egy különös fekete-ezüst szörnyeteg kavarja az iszapot. Foltos fémtestével és lila kötélből készült, tekergő köldökzsinórjával a régió sajátos mélytengeri élővilága között egyfajta négyszögletes rájához hasonlíthat. Ez a világ első csillagközi horga – egy egyedülálló szerkezet, amelyet Avi Loeb, a Harvard ellentmondásos fizikusa tervezett és vetett be. Idegen anyagokra vadászik – és lehet, hogy talált is valamit.
Négy évvel ez előtt Loeb egy másik furcsa objektumra gondolva tervezte a szerkezetet: a szivar alakú Oumuamua üstökösre, amely 2017 októberében csendben elsuhant bolygónk mellett, hogy aztán örökre eltűnjön az űr ürességben. Ez volt a Föld első ismert csillagközi látogatója – egy szökevény utazó, amely mintegy 600 000 évet száguldhatott a világűrben, hogy elérje kis kék bolygónkat. Loebnek az idegen űrtárgyr megértésére irányuló törekvése új becenevet – „A Harvard idegenvadásza”-, egy bestsellert és nem kevés kritikát hozott a tudóstársak részéről.
Az üstökös feltűnése után Loeb elhatározta, hogy más kozmikus anomáliák után fog kutatni. Ez vezette el őt egy egyetemi hallgatókból álló csapatot és az IM1-hez – egy furcsa meteorithoz, amely 2014. január 9-én, helyi idő szerint hajnali 3.05-kor robbant fel a Csendes-óceán felett. Olvass még a témában
Lehet, hogy másik naprendszerből érkezett a meteor?
Loeb most úgy véli, hogy megtalálta ennek az égi betolakodónak a maradványait. Lehet, hogy ezek a ritka, egyenként körülbelül egyharmad milliméter átmérőjű darabkák egy távoli Naprendszerből származó törmelékek? Vajon tényleg sikerült kiszűrnie őket a Csendes-óceán végtelenjéből? És miért is kavar olyan nagy port Loeb állítólagos felfedezése a tudományos körökben?
