Férfiaknak az életemből: annak, aki végig a szemembe hazudott

Férfiaknak az életemből: annak, aki végig a szemembe hazudott

Címlap / Szerelem / Párkapcsolat / Férfiaknak az életemből: annak, aki végig a szemembe hazudott

Petra sorozata folytatódik, amelyben minden volt szerelmének üzen. Tanulságos és rémisztően gyakori történetek ezek, amik veled is megtörténhetnek, vagy már meg is történtek.

„Ahogy vannak alapelvek, melyek irányítják a természetet, vannak olyan alapelvek is, melyek az emberek közötti kölcsönhatásokra vannak hatással. Az őszinteség például egy alapelv. Ha becsületes vagy, elnyered mások bizalmát. Ha tisztességtelen vagy és átvágod az embereket, egy darabig talán megúszod, de előbb-utóbb rájönnek és lebuksz.” – Sean Covey

Dühös vagyok rád még mindig, hiszen elképzelésem sincs, hogyan képes valaki úgy hazudni, mint te. Mert te nem csak a száddal hazudtál, hanem hazudtál a szemeddel, a lelkeddel, a tetteiddel, minden létező helyzetben, amiben ketten voltunk.

Én pedig még mindig nem értem, hogy lehet valaki ekkora mester. Persze, színész vagy, neked könnyű. Talán túl naív voltam, hogy azt hittem, szerepeket csak a színpadon, vagy a kamera előtt öltesz. De mondd, mi szükség volt minderre? Én őszinte voltam veled az első pillanattól kezdve. Nem akartam játszmázni és erről felvilágosítottalak egyértelműen. Pont úgy, ahogy azt akkor is tettem, amikor először a tiéd lettem. Határozottan a tudtodra adtam, hogy nem vagyok bárkié. Szükségem van arra, hogy tisztelj, hogy értékelj és azzal a tudattal érj hozzám, hogy nem az a lány vagyok, akit másnap eldobhatsz, mert megkaptad, amit akartál. Ekkor mélyen a szemembe néztél, magadhoz húztál és megígérted, hogy ettől nem kell félnem.

Kértelek, hogy légy velem őszinte, hiszen én egy pillanatig sem hazudtam neked. Te viszont igen. Végül egy hétbe sem telt, hogy eltűnj az életemből és nevetséges kifogásokkal tartsd fenn az érdeklődésem.

Nevetséges kifogásokkal és súlyos, mégis üres szavakkal, amiknek kettőnk közül csak én tulajdonítottam jelentőséget.

És tudod mit? Ha egy nőnek azt mondod, hogy ő a „legnagyobb csoda az életedben”, mégis mire számítasz? Gondolod, hogy nem vesz komolyan, mikor minden színészi tehetségedet bevetve eléred, hogy csak téged akarjon? Mit hittél, hogy ha meggyőzől egy nőt arról, hogy tőled nem kell félnie, mert nem dobod el egy éjszaka után, majd nem vár el cserébe némi odaadást és tiszteletet? Mondd, miért csináltad mindezt? Miért játszadozol emberi érzelmekkel? Miért én? Miért hazudsz még akkor is, amikor már semmi értelme?

Férfiaknak az életemből: annak, aki végig a szemembe hazudottKép forrása: unsplash.com

Talán, mert figyelemre vágysz. Talán számodra nem elég a színpad, neked az egész élet egy előadás. Talán szomjazol arra, hogy mások rajongjanak érted, vagy talán képtelen vagy megállni, hogy ne hazudj minden ember szemébe, akivel csak összehoz a sors. Talán, de csak talán, egy őszinte pillanatod sincsen. Ezért lettél színész? Hogy kitalált életeket élhess és örökké az önző szabályaid szerint játszhass az Életnek hívott saját bábszínházadban?

Nagy mester vagy, tökélyre fejlesztetted, hogyan legyél jó csaló. A nézésednek, a kimondott szavaidnak, minden emberi megnyilvánulásodnak csak egy célja van: megszerezni a zsákmányt, bármilyen becstelen áron is.

Közben pedig szerethető vagy és ártatlan. Jól játszol, senki nem lát át rajtad – egy ideig. De aztán, ahogy minden színházi előadásod, úgy ez a show is egyszer véget ér, és csak egy dolog marad belőled bármelyik értékes ember számára: egy csaló.

Ahogy pedig a közönség szépen lassan eltűnik a nézőtérről, úgy halványul majd el a te fényed is. Senkit sem tisztelsz – talán még magadat sem –, ezért nem leszel igazán boldog sohasem. Az egyetlen örömforrásod az életben az újabb és újabb emberek becsapása marad. Talán még tapsolnak is a színjátékod bizonyos pontjain, de aki csal, azt végül mindig megvetik.

Így számodra, kedves Tamás, nincs remény. És honnan tudom ezt ilyen biztosan? Onnan, hogy a legjobb barátnőmet nem volt időm neked bemutatni, így nem ismerheted. Mégis a sors fintora, hogy valahogy rátaláltál. Az én kíváncsi természetem pedig nem engedte, hogy csak úgy elhajtson. A szívem legmélyén őszintén reméltem, hogy nem az a csaló vagy, mint akinek hittelek és reméltem, hogy be tudod ezt bizonyítani, de neked ez sem sikerült. Végül is kiderült, hogy mégsem vagy olyan sokoldalú színész.

Szóról szóra úgy udvaroltál a barátnőmnek, mint ahogy nekem is. Egy mondatod, egy gondolatod sem változott, hát bebizonyítottad, hogy minden szavad beteges hazugság volt. Neked semmi sem szent?

Nem kértem tőled sokat, csak annyit, hogy ne hazudj, ne használj ki és ne mondj olyat, amiről a szíved mélyén tudod, hogy nem gondolod komolyan. A hazugságot soha nem lehet jóvá tenni, mert ahhoz még az igazság is kevés. Tőled ezt a nagyon fontos dolgot tanultam. És azt, hogy vannak emberek, akik nem érdemelnek meg egy esélyt sem. Különösen te nem.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást